Újabb forró téma robbant az amerikai politikában: a Szenátus ezúttal azt vizsgálta, milyen mértékben próbálta a Biden-adminisztráció befolyásolni az online tartalmakat – különösen a Covid-járvány idején.
A meghallgatáson a Meta és a Google felsővezetői ültek a vádlottak padján, akiket a törvényhozók arról faggattak, mennyire engedtek a kormányzati nyomásnak, amikor bizonyos tartalmakat eltávolítottak vagy korlátoztak.
Ted Cruz: „A szólásszabadság nem alku tárgya”
A meghallgatást vezető republikánus szenátor, Ted Cruz kemény szavakkal támadta a Biden-kormányt.
Cruz a szólásszabadság alapvető értékét és a világszerte növekvő cenzúra veszélyeit hangsúlyozta, miközben élesen bírálta a Biden-kormányzatot, amiért az a pandémia ideje alatt a techcégekre gyakorolt nyomással próbálta korlátozni az amerikaiakat. A szenátor tulajdonképpen a cégeket és a demokratákat egyaránt felelőssé tette, amiért nem álltak ellen a kormány befolyásának. A probléma orvoslására egy kormányzati nyomásgyakorlásra vonatkozó törvény tervét terjesztette elő, ami erős jogorvoslati lehetőséget biztosítana az amerikaiaknak, ha saját kormányuk célozza őket.
„Az állam nem lehet az igazság végső bírája” – mondta, hozzátéve, hogy a politikai manipuláció veszélyesebb, mint a félretájékoztatás maga.
Google: „Mi a saját szabályaink szerint járunk el”
A Googlet Markham Erickson, a cég kormányzati kapcsolatokért és közpolitikáért felelős alelnöke képviselte, aki határozottan kiállt a cég saját, hosszú távon érvényben lévő belső szabályai és moderációs döntései mellett.
Mindeközben elismerte, hogy a Biden-kormány tisztviselői felvették a kapcsolatot a Googlelel a Covid–19-cel kapcsolatos YouTube-tartalmak eltávolítása érdekében, de állította, hogy ők csak a belső szabályzatukkal összhangban lévő javaslatokat követték.
Erickson hozzátette, hogy a cég a külföldi nyomásnak is rendszerint ellenáll, és többek közt az Oroszországban politikailag érzékeny tartalmak eltávolítását is megtagadták – a fenyegetések ellenére is.
„Csak olyan kéréseknek tettünk eleget, amelyek összhangban voltak a saját belső irányelveinkkel.”
Meta: „Engedtünk a nyomásnak – és megbántuk”
A Meta a bizalmi és biztonsági irányelvekért felelős alelnök, Neil Potts vezetésével a cég alapvető elkötelezettségét hangsúlyozta a szólásszabadság iránt, de elismerte, hogy engedtek a Fehér Ház folyamatos nyomásának a világjárvánnyal kapcsolatos tartalmak korlátozása érdekében. Potts kiemelte:
„Úgy véljük, hogy a kormányi nyomás helytelen volt, és bárcsak hangosabban tiltakoztunk volna ellene. […] A Metának egyik kormány nyomása miatt sem lenne szabad kompromisszumot kötnie a tartalmi szabályzataival.”
A cég azóta a politikájának megváltoztatásával igyekszik visszatérni a szólásszabadságról vallott elveikhez, például a harmadik fél tényellenőrzési programjának megszüntetésével, a politikai tartalmakra vonatkozó korlátozások csökkentésével és a politikai anyagok kezelésében alkalmazott személyre szabottabb megközelítésekkel.
Választási tartalmak: ki döntheti el, mi az igazság?
A szenátusi ülésen a választásokkal kapcsolatos YouTube-tartalmak is előkerültek. Nevezetesen egy a mindkét nagy párt választási csalással kapcsolatos állításait összegyűjtő videó eltávolítása is szóba került.
Cruz ideológiai elfogultsággal és azzal vádolta a Googlet, hogy ellentétben a Metával egyáltalán nem hajlandó megbánást mutatni. Mindkét cég hangsúlyozta, hogy a jövőben igyekeznek a szólásszabadság elveit jobban tiszteletben tartani, és mérsékelni a politikai tartalmak moderációját.
A meghallgatás még inkább a figyelem középpontjába helyezte a kormányzati nyomás és a nagy techcégek cenzúrával kapcsolatos döntéseit.
A törvényhozók arra ösztönzik a cégeket, hogy részletesen számoljanak be a kormányzati megkeresésekről, és tegyék világossá, milyen mértékben befolyásolják ezek a beavatkozások a tartalomkezelési politikáikat.
