Az emberek is képesek megtanulni az echolokációt, ráadásul meglepően egyszerűen

2024.11.27.
Olvasási idő: 3 perc

A denevérekről közismert, hogy echolokációval tájékozódnak. Ezek a lenyűgöző állatok ultrahangos hangokat bocsátanak ki, amelyek visszaverődéseiből térképezik fel környezetüket. De mi a helyzet az emberekkel? Bár hallásunk és képességeink korlátozottabbak, kutatások szerint mi is képesek lehetünk elsajátítani ezt a különleges technikát.

Hogyan működik az echolokáció?

Mielőtt rátérnénk az emberi echolokációra, érdemes megérteni, hogyan használják a „profik”, azaz a denevérek ezt a képességet. A denevérek ultrahangos hangokat bocsátanak ki, amelyek 11 kHz és 200 kHz közötti tartományban mozognak – ezek jelentős része az emberi hallásküszöbön kívül esik. Ahogy ezek a hangok visszaverődnek a környezeti tárgyakról, a denevérek fülük segítségével érzékelik a visszhangokat, és agyuk valós időben dolgozza fel az információkat. Így képesek részletes, 3D-s térképet alkotni környezetükről, beleértve a távolságokat, méreteket, textúrákat és mozgásokat.

Az emberek nem képesek ultrahangos hangok kibocsátására, és hallásunk sem olyan kifinomult, mint a denevéreké. Ennek ellenére nem vagyunk teljesen eszköztelenek. Egyszerű hangképzési technikákkal, például nyelvkattintásokkal, az emberi fül is képes érzékelni a visszaverődő hangokat. Ezek az alapvető echolokációs technikák lehetővé teszik, hogy a környezetünkben lévő tárgyakról, azok távolságáról és méretéről hasznos információkat szerezzünk, pusztán a hang és a visszhang alapján.

Az emberi echolokáció kutatása

Egy 2021-es kutatás rávilágított arra, hogy az emberek – akár látássérültek, akár ép látásúak – mindössze tíz hét alatt képesek elsajátítani az echolokáció alapvető készségeit. A vizsgálatban 14 ép látású és 12 látássérült vett részt, ahol az előbbiek számára szemkötőt használtak, hogy kizárólag hallásukra támaszkodhassanak a feladatok során.

emberi echolokáció működése

A tréning során a résztvevők egyszerű feladatokat végeztek el, például különböző méretű tárgyakat kellett megkülönböztetniük vagy tárgyak irányát meghatározniuk a visszavert hangok alapján. Az egyik feladatban két különböző méretű habszivacs korongot helyeztek el előttük, és meg kellett állapítaniuk, melyik a nagyobb. Egy másik gyakorlatban egy téglalap alakú lapot forgattak különböző szögekbe, és a résztvevőknek kattintásokkal kellett meghatározniuk az irányát.

Virtuális navigáció és valódi eredmények

A kutatás legérdekesebb része egy virtuális labirintusban végzett navigációs gyakorlat volt. A kutatók binaurális hangfelvételeket készítettek, amelyeket a résztvevők hallgattak, miközben egy számítógépes labirintusban haladtak. Ezzel a módszerrel a résztvevők megtanulták, hogyan használják a hangvisszaverődéseket mentális térképek készítésére. A tízhetes tréning végére a résztvevők több mint 75%-os pontossággal oldották meg a méretmegkülönböztetési feladatokat, és a navigációs idő is több mint 50%-kal csökkent.

Három hónappal később a kutatók visszahívták a látássérült résztvevőket, hogy felmérjék, használják-e még az echolokációt. Többen arról számoltak be, hogy az új képesség segített nekik ajtók vagy kijáratok megtalálásában, illetve ismeretlen helyeken való tájékozódásban.

Az emberi érzékelés határai

A kutatás legmeglepőbb eredménye az volt, hogy az echolokáció elsajátítása nem igényel különleges adottságokat vagy fiatal életkort. Bár a fiatalabb résztvevők gyorsabban haladtak a számítógépes gyakorlatokkal, a gyakorlati echolokációs képességek minden korosztály számára elérhetőnek bizonyultak.

Ez a felfedezés azt is kihangsúlyozza, hogy az emberi érzékelés sokkal rugalmasabb, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az echolokáció nem új érzékszervet igényel, hanem a meglévő információk hatékonyabb feldolgozását.

A kutatók szerint az echolokációs tréninget be kellene építeni a látássérültek rehabilitációs programjaiba. Mivel viszonylag rövid idő alatt is jól használható készségeket lehet kialakítani, ennek a technikának a szélesebb körű elterjedése komoly segítséget nyújthat a mindennapi tájékozódásban.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian