Az elmúlt hónapokban hét AfD-politikus halála kavart vihart Németországban. Bár a hivatalos szervek eddig nem találtak bizonyítékot bűncselekményre, sokan – köztük Elon Musk is – összeesküvést sejtenek a háttérben. A történtek nem a semmiből jöttek: az Alternatíva Németországért (AfD) pártot évek óta a politikai és médiaelit páriaként kezelik. De vajon valós fenyegetésről van szó, vagy csak a közhangulat szüli a gyanút?
A politikai légkör: egy párt mindenki ellen
Az AfD a legutóbbi felmérésekben országosan első helyen áll, egyes tartományokban – például Szász-Anhaltban – a szavazatok 39 százalékát is megszerezheti. Ez a siker azonban nem hozott nekik politikai szövetségeseket. A nagyobb pártok – a CDU, az SPD, a Zöldek és a baloldali formációk – szinte mindenhol összefognak, hogy megakadályozzák az AfD hatalomra kerülését.
A legutóbbi szövetségi választások után például a CDU és az SPD koalícióra lépett, annak ellenére, hogy évekig élesen kritizálták egymást. A közös nevező mindössze az volt: bármi áron távol tartani az AfD-t. Kölnben még egy „fairness agreement”-et is aláírtak a pártok, amelyben vállalták, hogy nem beszélnek a migráció negatív következményeiről – attól tartva, hogy ezzel az AfD-t erősítenék.
A média és a kultúra szerepe
A német közéletben a közszolgálati média és a szatíra sem kíméli az AfD-t. Jan Böhmermann, az ország egyik legismertebb humoristája például arról viccelődött, hogy visszatérhetne a Vörös Hadsereg Frakció (RAF), a hetvenes évek baloldali terrorszervezete, amely több tucat embert gyilkolt meg. Bár ezt a legtöbben viccnek tekintették, az AfD hívei szerint ez már túlmegy a jóízlés határán – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy politikusaikat egyébként is gyakran érik fizikai támadások.
2019-ben Frank Magnitz, az AfD képviselője súlyos fejsérülést szenvedett egy támadás során. 2023-ban Tino Chrupalla társelnököt szúrták meg egy tűvel – bár nem bizonyított, hogy méreggel próbálkoztak, az esetet sokan gyilkossági kísérletként értelmezték. Más pártok vezetői ellen ritkán történnek hasonló támadások, és ha igen, a média teljesen más súllyal kezeli azokat.
Kapcsolódó tartalom: Hitler kommunista volt, Merkel pedig tönkretette Németországot – lezajlott a Musk-Alice beszélgetés
Hét haláleset: véletlen vagy szervezett akció?
A közelmúltban hét AfD-jelölt hunyt el a helyhatósági választások előtt. Ez azonnal találgatásokra adott okot: lehet, hogy célzott gyilkosságok állnak a háttérben? Az érvelés logikusnak tűnhet, hiszen a párt a közvélemény-kutatások élén áll, és sok ellensége van.
A kritikusok viszont rámutatnak: több ezer jelölt indul a választásokon, és statisztikailag sajnos előfordul, hogy néhányan elhunynak. Más pártok soraiban is voltak halálesetek, és egyetlen esetben sem sikerült eddig bizonyítani az idegenkezűséget.
A német titkosszolgálat (BfV) korábbi próbálkozásai sem erősítik a merénylet-teóriát. Az ügynökség évekkel ezelőtt készített egy jelentést az AfD betiltásának előkészítéseként, de az anyagban alig volt megbízható belső forrás, és főként közösségi médiás posztokra támaszkodtak. Ha a titkosszolgálatnak korábban is gondot okozott akár csak beépülni az AfD soraiba, akkor mennyire reális az a feltételezés, hogy képesek lennének egy összehangolt gyilkosságsorozatot titokban végrehajtani?
Miért terjednek mégis az összeesküvés-elméletek?
A válasz részben a közhangulatban rejlik. Az AfD-t rendszeresen „demokráciaellenes” erőként bélyegzik, politikusai ellen utcai tüntetők, antifasiszta csoportok és médiafelületek is gyakran uszítanak. Egyes politikusok nyíltan beszéltek arról, hogy be kellene tiltani a pártot, másokat pedig munkahelyükről rúgtak ki pusztán azért, mert kapcsolatba kerültek AfD-tagokkal.
Ez a folyamatos nyomás táptalajt teremt a gyanakvásnak. Ha egy AfD-politikussal történik valami, sok szavazó azonnal kész tényként kezeli, hogy szándékos merényletről van szó – még akkor is, ha a bizonyítékok hiányoznak.
A tét: a demokrácia hitelessége
Az AfD felemelkedésének legfőbb oka az, hogy keményen fellépne az ellenőrizetlen migrációval szemben – egy olyan ügy, amely a közvélemény jelentős részét foglalkoztatja. Sokan ezért érzik úgy, hogy a párt „népakaratot” képvisel, miközben a politikai elit kizárásra játszik.
A demokrácia alapja azonban az, hogy a választók dönthetnek, és nem az, hogy pártokat adminisztratív eszközökkel félreállítanak. Ha a politikai elit továbbra is kirekesztéssel próbálja kezelni az AfD-t, azzal éppen azt a hitet ássa alá, hogy a rendszer tisztességes és nyitott. És minél többen érzik úgy, hogy „minden el van csalva”, annál nagyobb teret nyernek az összeesküvés-elméletek – legyen szó akár titkos gyilkosságokról, akár politikai machinációkról.
