A negatív kamatláb réme már a kis összegű betétekre is veszélyt jelent

2021.05.11.
Olvasási idő: 3 perc

A banki ügyfelek rémálma kezd valóra válni. Egyre kisebb összegű betétekre is kivetik a pénzintézetek a negatív kamatot. A dán Danske bank már a 13 500 eurós (nagyjából 4,8 millió forint) folyószámlákra is alkalmazza a negatív kamatlábat. Jobb helye lesz a pénznek a párnacihában, vagy kriptovalutákba fektetve.

Mint arról korábban már írtunk, az Európai Központi Bank (EKB) 2014-ben hozott negatív kamatlábbal kapcsolatos döntése egyre több banki ügyfelet ér utol. Mivel a pénzintézetek már nem igazán tudják vagy akarják a többletköltségeket lenyelni, így azokat áthárítják az ügyfelekre. Eddig a többnyire Németországban és Belgium kivetett negatív kamatláb réme azonban már nemcsak a nagyhalakat veszélyezteti, hanem a csekély likviditással rendelkező ügyfeleket is.

Néhány nappal ezelőtt a dán Danske Bank markáns lépésre szánta el magát, hiszen úgy döntött, hogy már a 13 500 eurós számlák esetében is alkalmazza a negatív kamatot. A Danske tavaly novemberben nagyjából 28 000 eurónak megfelelő dán koronára csökkentette a küszöböt, melyet most a felére redukált. Az új intézkedés július 1-jén lép hatályba, és az alkalmazott mérték – és így az ügyfél által fizetendő költség – a magánszemélyek esetében a betét 0,6%-a, vállalatok esetében pedig 1%-a lesz.

Mark Wraa-Hansen a dán bank ügyfélkapcsolati menedzsere azt nyilatkozta a negatív kamatláb kivetésével kapcsolatban, hogy „a betétek jelentős növekedését tapasztaljuk, ami ilyen kamatok mellett jelentős kiadást jelent a bank számára.”

Korábban a dán jegybank is megszavazta a negatív kamatlábat

Röviden az ok, amiért a dán pénzintézet a fájó intézkedés meghozatala mellett döntött az, hogy egyre költségesebb számára az ügyfelek pénzének tartása. Sok kliens semmit sem kezd a pénzével, hanem csak gyűjti egy szimpla folyószámlán. Ez pedig a banknak komoly többletköltséget jelent. Vannak európai pénzintézetek, amelyek arra kérik az ügyfeleket, hogy valamibe fektessék be, máskülönben kénytelenek a költségeket áthárítani. Dániában egyébként a központi bank már 2012-ben döntött a negatív bankközi kamatlábak bevezetéséről, megelőzve az EKB-t, így a helyi pénzintézetek saját jegybankukra is ujjal mutogathatnak.

Simon Kollerup, a banki törvényhozásért felelős miniszter a Danske döntésére reagálva azt nyilatkozta: „Ennek véget kell vetni. Aggódom amiatt, hogyha a  bankok folytatják a negatív kamatok kivetését, a dánoknak fizetniük kell majd azért, hogy a pénzüket a számlájukon tartsák.” 

Olaszországban a számlát meg is szüntetheti a bank

Olaszországban a Fineco és az Unicredit nemrégiben hasonló okokra hivatkozva döntött a negatív kamatláb mellett, bár egyelőre csak a nagybetétesekre hárítják át a költségeket. A Fineco bank odáig ment, hogy minden ügyfélnek megírta, amennyiben 100 ezer eurónál több pénzt tart a számláján, a bank egyszerűen megszünteti azt. A pénzintézet vezetője szerint a járvány miatt az állampolgárok (már, akik nem vesztették el a munkájukat) elképesztő mennyiségű pénzt spóroltak össze, és tartanak a számlájukon. Ez viszont iszonyatos többletköltséget jelent a banknak, amit már nem tudnak átvállalni.

Egyes szakértők azonban nem tartják aggasztónak a bankok döntéseit. Paolo Benazzi, az SOStariffe.it vezérigazgatója egy nemrégiben megjelent jelentésében a bankok intézkedéseiről azt írta: „Úgy vélem, hogy ez egy teljesen elfogadható manőver a bankok részéről, amelynek célja többek között az is, hogy ösztönözze a pénzügyi kultúra átalakulását. A bankoknak valójában fontos társadalmi szerepük van. Mégpedig az, hogy a takarékoskodó állampolgárokat arra ösztönözzék, hogy gondoskodjanak megtakarításaik hatékonyabb kezeléséről, és a likviditást a reálgazdaság felé irányítsák.”

Benazzi szerint „alapvető fontosságú, hogy a folyószámla tulajdonosok megértsék, hogy a folyószámlán lévő túl sok likviditás ma mindenki számára problémát jelent. A megtakarító számára azért, mert a számlán lévő pénz az infláció miatt idővel egyre kevesebbet ér. A bank számára pedig azért, mert az EKB expanzív monetáris politikájára jellemző negatív kamatlábak fényében ez a zárolt pénz költséget jelent. Nem is beszélve az egész gazdasági rendszerről, amely értékteremtésre képtelen állapotba kerül.”

Andrea

Közgazdászként mindig is érdekelt a pénzügyek világa. 2016-ben ismerkedtem meg a bitcoinnal, azóta pedig a mindennapi életem részévé váltak a kriptovaluták. 2019-ben csatlakoztam a BitcoinBázishoz íróként, 2020 óta pedig a portál főszerkesztője vagyok. Ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni és minél többet megtudni a kriptovalutákról, a mögöttes technológiáról és a gyakorlati használhatóságukról.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél