A nyugati vezetők elismerték, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút

2023.03.02.
Olvasási idő: 3 perc

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a nyugati vezetők egymás közt közölték, hogy Ukrajna nem fogja tudni megnyerni a háborút Oroszországgal szemben. Azt tanácsolták számára, hogy a NATO-val való szoros együttműködésért cserébe az idei év folyamán kezdje meg a béketárgyalásokat Moszkvával. 

Az államfők magánjellegű tanácskozásai ellentétben állnak hivatalos nyilatkozataikkal, amelyekben továbbra is támogatják Ukrajna törekvéseit.

„A jól csengő nyilvános szónoklatok mögött bizony egyre csak növekvő kétségek bújnak meg. A brit, francia és német politikusok kételkednek abban, hogy az ukrán kormány képes lesz visszaverni az orosz offenzívákat. Nézeteik szerint a nyugati országok se tudják ezt így sokáig folytatni, különösképp akkor, ha kilátástalan patthelyzet alakul ki”, olvasható a The Wall Street Journal beszámolójában.

„Szüntelenül azt isméltelgetjük, hogy Oroszországnak nem szabad nyernie, de mit is jelent ez valójában? Ha a háború ilyen intenzitással zajlik tovább, Ukrajna veszteségei visszafordíthatatlanok lesznek. Senki sem hiszi el, hogy visszaszerzik a Krím-félszigetet”, magyarázta egy francia tisztviselő.

Vajon hallgat majd Zelenszkij a nyugati vezetők tanácsaira?

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár Zelenszkijjel való februári találkozója során felvetették a béketárgyalások gondolatát az ukrán államfőnek. Az amerikai napilap értesülései szerint Macron azt mondta Zelenszkijnek, hogy „még az olyan ősellenségek mint Franciaország és Németország is békét kötöttek a második világháborút követően”. Ezután elismerte, hogy az ukrán elnök remek katonai vezető, de előbb vagy utóbb változtatnia kell hozzáállásán. Olyan államférfiként kell előlépnie, aki hazája érdekeit helyezi előtérbe és ennek fényében nem zárkózik el a nehéz döntések elől sem.

A múlt hét folyamán a nyugati vezetők a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretein belül közös nevezőre jutottak az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. Mindannyian úgy vélik, hogy a béke megteremtése a legfőbb szükségesség jelen pillanatban.

Petr Pavel, Csehország megválasztott elnöke és a NATO egykori parancsnoka, realista szemléletmóddal tekint a kialakult helyzetre. Szerinte az ukrán kormánynak át kellene értékelnie az egyes végkifejletek következményeit és arra törekedni, hogy a lehető legkevesebb kárt szenvedje el az ország és lakossága. Emellett azt is szóvá tette, hogy az Oroszországgal szemben tanúsított agresszió nem vezet sok jóra és a NATO nem szeretne összetűzésbe keveredni az oroszokkal.

Ugyanakkor, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, nemrégiben adott interjújában mondottakkal sokakat meghökkentett. Kerek-perec kijelentette, hogy a szóban forgó háború már 2014-ben kezdetét vette, hiszen a NATO-szövetségesek azóta segítik Ukrajnát katonai szempontból.

Voltaképpen senkinek sem érdeke a béke?

A NATO és Oroszország nézetkülönbségei régre visszanyúlnak s nem éppen azt a békepárti szemléletet tükrözik, amit a kormányközi szervezet prezentálni próbál. Még mielőtt megszállta volna Ukrajnát, Oroszország több ízben a NATO tudtára hozta, hogy nemegyszer átlépte azt a bizonyos képzeletbeli határt. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete azzal, hogy Lengyelországba és Romániába rakétákat telepített, fegyverekkel látta el Ukrajnát, illetve kelet felé terjeszkedett, meglehetősen felbőszítette az orosz kormányt.

Az ukrajnai invázió kitörése óta eltelt 1 évben azonban úgy tűnik a nyugati vezetők is más véleményre jutottak. Példának okáért, Macron Münchenben teljességgel elutasította az orosz rendszerváltás erőszakos kieszközlését.

Amerika eddig nem reagált a The Wall Street Journal-ban megjelent állításokra. Antony Blinken, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, azt mondta, hogy az elkövetkezendőkben s a háború után is biztosítanak majd fegyveres segítséget Ukrajnának. A béketárgyalásokat egy szóval sem említette.

Jóllehet, a NATO a béke megkötésére ösztönzi Ukrajnát, csakhogy viszonzásul még jobban felfegyverezné az országot. Ez Oroszországnak semmiképpen sem érdeke, így valószínűleg inkább kitart majd a hadviselés mellett, ellehetetlenítve a békekötést.

Tünde

Jelenleg közgazdásznak tanulok a Debreceni Egyetem Pénzügy és számvitel szakán, mellette pedig újságíróként és fordítóként ténykedem. A BitcoinBázis csapatához 2021 nyarán csatlakoztam, egy rövidebb szabadúszó időszakot követően. A pénzügyi világ működése régóta foglalkoztat és előszeretettel követem nyomon az innovációit. A kriptovalutákkal a BB révén ismerkedtem meg, ahol azóta gazdasági történésekkel, technológiai újításokkal és kriptopiaci fejleményekkel kapcsolatban írok beszámolókat.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél