Rejtélyes kék lyukat fedeztek fel: átjáró lehet új életformákhoz?

2023.04.27.
Olvasási idő: 2 perc

Hatalmas kék lyukat fedeztek fel Mexikó partjainál. A kutatók szerint potenciális átjáró lehet más életformákhoz.

A kutatók megdöbbentették a tudományos közösséget, miután Mexikóban felfedezték a világ második legnagyobb kék lyukát – amely potenciálisan ablakot nyithat a más bolygókon lévő életformákhoz. A hatalmas zafírkék víznyelőt eredetileg 2021-ben fedezték fel, de csak nemrég dokumentálták a Frontiers In Marine Science tudományos folyóiratban.

Valószínűleg ez „a régió legmélyebb ismert kék lyuka” – állítják a tudósok, akik az El Colegio de la Frontera Sur (Ecosur) állami kutatóközponthoz tartoznak.

A tudományos körökben karsztos képződményekként ismert kék lyukak valójában függőleges tengeri barlangok, amelyeket a jégkorszakban a gleccserek lefolyása vájt ki évezredek alatt – írja a Discovery.

Ezek a burjánzó vízi képződmények gyakran több száz méter mélyre nyúlnak le. Ezt a legújabb kobaltbarlangrendszert a Yucatán-félsziget Chetumal-öblénél fedezték fel, majd búvárokkal, tenger alatti szonárral és más módszerekkel felmérték és mintákat vettek belőle.

A Taam ja’-nak nevezett – ami maja nyelven mélyvizet jelent -, behemót kék lagúna 147 000 négyzetméteres területet ölel fel, 900 láb mélységgel – számolt be a Live Science.

Ezzel „ez a második legmélyebb ismert kék lyuk a világon” a Dél-kínai-tengeren található Dragon Hole után, amely a tanulmány szerint mintegy 980 láb mélyre nyúlik le.

Szintén figyelemre méltóak a Taam Ja’ Blue Hole majdnem 80 fokos meredek lejtői, amelyek egy nagy kúp alakú szerkezetet alkotnak. Az indigókék kráter falai védik a vizet az árapályoktól, teljesen mozdulatlanná téve annak áramlását, mint valami időből kilógó vízi anomália.

Oxigén helyett halálos kénhidrogén gázzal van tele, ami veszélyessé teszi, hogy az emberek megfelelő felszerelés nélkül merészkedjenek a mélységbe. A barátságtalan körülmények ellenére a kék lyukak valóságos óceáni oázisok, amelyekben hemzseg az oxigénszegény környezethez alkalmazkodott élet.

A tenger alatti víznyelőlyukak valójában kaput jelenthetnek a térbe és az időbe egyaránt: 2012-ben a Bahamákon kék lyukakat kutató tudósok olyan baktériumokat fedeztek fel a barlangok mélyén, ahol más élet nem létezett, ami potenciálisan kitöltheti a tudás „űrt” arról, hogy milyen típusú életformák képesek más bolygókon túlélni.

Ez a cikk is érdekelhet: Rejtélyes tárgyat sodort a partra Japánban a tenger

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,