Az orosz vagyonelkobzás alááshatja a világ pénzügyi rendszerét az IMF szerint

2024.05.20.
Olvasási idő: 3 perc

Az orosz-ukrán háború már több, mint kétéve tart. Az állóháború és a frontok befagyasztása megnehezíti azokat a becsléseket, hogy vajon mikor érhet véget a vérontás. A nyugati országok a háború kitörése óta azon dolgoznak, hogy rábírják Moszkvát a háború befejezésére, sikertelenül.

A szankciók új fokát hozhatja el az Egyesült Államok legújabb törvényjavaslata, a REPO törvény, mely felruházná az amerikai elnököt az országban tárolt és kezelt, külföldi vagyon elkobzásával megfelelő indoklással. A törvényhozás arra késztette a nemzetközi szervezeteket és elemzőket, hogy véleményt foglaljanak az ügyben.

REPO törvény és vagyonelkobzás

Az Egyesült Államok Háza nemrégiben jóváhagyta a REPO törvényt, mely a gazdasági fellendülés és lehetőség az újjáépítésre nevet kapta. Ez a kezdeményezés azokra az intézkedésekre és programokra utal, melynek célja a gazdasági növekedés helyreállítása és a gazdasági lehetőségek bővítése egy válság vagy recesszió után. A REPO törvénynek egyik sarkalatos pontja, hogy felhatalmazza az Egyesült Államok elnökét az országban tárolt külföldi vagyon elkobzására.

Bár a törvény még nem került az Egyesült Államok Szenátusa elé, a törvényjavaslattal kapcsolatban számos elemző és nemzetközi szervezet is aggodalmát fejezte ki, így tett Julie Kozack, az IMF, vagyis a Nemzetközi Valutaalap szóvivője is. Az IMF álláspontja, hogy minden intézkedésnek kellő jogi alapja kell legyen, különben a nemzetközi monetáris rendszer sérülést szenvedhet. Koczak elmondása alapján az orosz eszközök lefoglalása kellő indoklással kell, hogy történjen, különben beláthatatlan következményekkel járhat a globális pénzügyi rendszerre.

Amennyiben a Szenátus elfogadja a törvényhozást, úgy több, mint hatmilliárd dollárnyi orosz vagyont foglalhat le az Egyesült Államok elnöke, melyet Ukrajna további segítésére fordíthatna. A kelet-európai ország további humanitárius és gazdasági segítése azonban nem mozdítaná előre az egyetlen megoldást, a békét.

Jelenleg érvényben lévő orosz szankciók

Több, mint két éve számos gazdasági szankció van érvényben Oroszország ellen, melyek célzottan az orosz gazdaság kulcsfontosságú szektorait érintik. Az Egyesült Államok és az Európai Unió számos orosz bankot és pénzintézetet szankcionált, melyek az orosz bankrendszer eszközeinek több, mint 80%-át érintik, megnehezítve ezzel Oroszország nemzetközi tranzakcióinak végrehajtását.

Az EU és az Egyesült államok megtiltotta a kritikus iparági áruk, például a gépek, vegyi anyagok, fémek és magas technológiai berendezések Oroszországba történő exportját, melyek a katonai iparhoz kapcsolódnak. Az import tilalmak között szerepel az orosz gyémántok, acéltermékek, alumínium és egyéb fémek importja, az Egyesült Államok pedig kiterjesztette a tilalmat az orosz alapanyagokból készülő termékek harmadik országban történő feldolgozására is.

Az energiaszektort is érintik a korlátozások, melyek az orosz olajra és gázra vonatkozó árplafont állapítottak meg, mely korlátozza az orosz olajért fizethető maximális árat. Ennek célja az orosz állami bevételek csökkentése. A háború következtében globális energiaválság alakult ki, az üzemanyagok mellett a háztartási rezsiárak is az egekbe szöktek, a korlátozások ellenére azonban az olajipari vállalatok, mint a Gazprom és a Lukoil hatalmas eredményt értek el az elmúlt két gazdasági évben, részvényárfolyamuk pedig töretlenül növekszik.

Nem oszt, nem szoros az újabb szankció

A Bank of Russia tisztviselői a közelgő REPO törvénnyel kapcsolatos döntésre egykedvűen reagáltak, figyelmen kívül hagyták azt. Az Oroszország gazdasági stabilitását korlátozni kívánó szankciók eddig sem veszélyeztették az óriásállam stabilitását, várhatóan ezután sem fogják. Elvira Nabiullina, a Bank of Russia kormányzója úgy kommentálta a törvényjavaslatot, hogy ennek semmilyen hatása nem lesz az orosz gazdaságra, mivel a külföldi vagyonokkal kapcsolatos műveleteket már régen befagyasztották, hosszú időre.

Ebből arra következtethetünk, hogy a háború megkezdésekor Moszkva már nem számolt a külföldön tárolt vagyonnal.

Ez a cikk is érdekelhet: A nyugati kormányoknak háborúra van szükségük, mert az adósságuk már nem fenntartható

Lelo

A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem pénzügy számvitel alapszakon, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen befektetéselemző mesterszakon. 2020 tavasza óta foglalkozom részvényekkel és kriptovalutákkal, a BitcoinBázis csapatához 2024 januárjában csatlakoztam, ahol első sorban technikai elemzéseket, kutatásokat és árfolyam-előrejelző modelleket készítek.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél