Ennyi idősen hagyja el az átlag fiatal a szülői házat az európai országokban

2024.07.17.
Olvasási idő: 1 perc

Elhagyni az otthont és felépíteni a saját életünket – sok országban ezek a felnőtté válás alappillérei. Ezek azok a jelek, melyek alapján egy-egy társadalom úgy ítéli meg az egyént, hogy az alkalmas és képes a saját életének megtervezésére és fenntartására.

Ahogy azonban a Visual Capitalist munkatársa, Pallavi Rao az alábbiakban bemutatja, egyes kultúrák és családi struktúrák merőben különböznek. Néha pedig a gazdaságok is befolyásolhatják a kiköltözési képességet.

Az Eurostat adataiból származó, 2023-ig érvényes adatok alapján rangsoroljuk az európai országokat aszerint, hogy az emberek átlagosan hány éves korukban hagyják el szülői házat.

Mikor hagyják el az európaiak a fészket?

A balkáni országokban és a Dél-Európában élők nem sietnek elhagyni a szülői fészket.

A kiköltözők átlagos életkora hét országban – mindannyian ebből a térségből – 30 év vagy annál magasabb.

A kulturális tényezők (erős családi kötelékek) és a gazdasági nyomás (magas bérleti díjak az alacsonyabb helyi bérekhez képest) azt eredményezik, hogy egyre idősebb korban költöznek el otthonról az egyes térségekben.

Egy másik érdekes összefüggés, hogy ugyanezekben az országokban általában magasabb a lakástulajdonosi arány (Romániaban, Szlovákiában és Horvátországban is 90% feletti), ami azt jelzi, hogy az ott élők nem preferálják a lakások bérlés lehetőségét.

A többgenerációs családok is gyakoribbak a térségben, ami a mezőgazdaság-orientáltabb társadalom, az erős vallás, valamint a gyengébb jóléti állam és intézmények maradványa.

A skandináv országokban – Finnországban, Svédországban és Dániában – „fészekelhagyó” átlagéletkor a 21-22 éves korosztályba esik. Ehhez képest a lakástulajdonlási arány jóval alacsonyabb az ő esetükben.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
vízumdíj

Meglepő változás: 250 dolláros vízumdíjat vezet be az USA

Szigorodnak a beutazási feltételek az Egyesült Államokba: 2025-től új, 250 dolláros díjat kell fizetniük azoknak a külföldieknek, akik nem-bevándorló vízummal szeretnének belépni az országba. Az úgynevezett Visa Integrity Fee célja, hogy növelje
Google Gemini

Így férhet hozzá a Google Gemini AI az appjaid adataihoz

A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több adatvédelmi aggályt vet fel. Legújabban a Google saját AI-asszisztense, a Gemini került reflektorfénybe, miután kiderült, hogy hozzáférhet más alkalmazások tartalmához az Android-telefonokon, még akkor is, ha
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél