Kína leszorította az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdasága trónjáról. Az IMF jelentése azt mutatja, hogy Kína gazdasága már nagyobb, mint Amerikaé.
A múlt héten az IMF bemutatta a 2020-as világgazdasági kilátásait, melyben a globális gazdaságba és a koronavírus járvány okozta kihívásokba kaphattunk betekintést. A jelentés számos érdekes infomációt tartalmazott, egy valami azonban kiemelkedett a többi közül. A Nemzetközi Valutaalap mérése szerint ugyanis, mára Kína vette át a világ legnagyobb gazdasága címet. Az IMF jelentés azt mutatja, hogy Kína gazdasága 24,2 billió dollár, míg az Egyesült Államoké 20,8 billió dollár.
Na, de ez hogyan is jött ki?
Nyilvánvaló, hogy egy nemzet gazdaságának mérése nem egyszerű. Az adatgyűjtés mellett fontos a megfelelő mutató kiválasztása is. Hagyományosan a közgazdászok a MER (market exchange rate) elnevezésű mutatót alkalmazzák a GDP kiszámításához. Az amerikai gazdaságot veszik alapul. Teszik mindezt azért, mert ezt a módszer a második világháború utáni években dolgozták ki, amikor bizony az USA adta a globális GDP majdnem felét. Más nemzetek gazdaságai esetében ez a módszer úgy működik, hogy a gazdaságuk által saját pénznemben előállított termékeket és szolgáltatásokat összeadják, majd a kapott összeget amerikai dollárra váltják át az aktuális piaci árfolyamon.
Az előrejelzések szerint 2020 év végéig a Kínában előállított összes áru és szolgáltatás értéke 102 billió jüan lesz. Ezt ha átszámoljuk amerikai dollárra, akkor Kína MER-GDP-je 14,6 billió dollár, míg az Egyesült Államoké 20,8 billió dollár. 1 dollár ma nagyjából 7 jüant ért. Tehát azt feltételezhetjük, hogy 7 jüanért ugyanannyi terméket lehet Kínában vásárolni, mint az Egyesült Államokban 1 dollárért. A valóságban azonban nem ez a helyzet.
Big Mac Index a láthatáron
Nézzük meg a The Economist által feltalált, sokak által már jól ismert Big Mac Indexet. Egy kínai fogyasztó 21 jüanért tud venni egy Big Mac-et Pekingben. Ha a jüant átváltjuk a jelenlegi árfolyamon dollárra, 3 dollár lesz a kezünkben. Az Egyesült Államokban azonban 3 dollárt csak egy fél Big Mac járna a McDonald’s-ban.
Az IMF és a CIA ezért egy olyan mércét dolgozott ki, amely megfelelőbb a nemzetgazdaságok összehasonlítására. Ezt hívják PPP-nek (purchasing power parity), magyarul vásárlóerő-paritásnak.
Az IMF jelentése elmagyarázta azt, hogy a PPP kiküszöböli a gazdaságok közötti árszintbeli különbségeket, így könnyebb összehasonlítani a gazdaságokat úgy, hogy az egyes nemzetek mennyit tudnak vásárolni a saját pénznemükkel azon az áron, amelyért az adott országban értékesítik a terméket. Míg a MER azt válaszolja meg, hogy egy kínai mennyit kapna egy termékből amerikai áron, addig a PPP azt válaszolja meg, hogy egy kínai mennyit kapna kínai áron. Ha tehát egy kínai dollárra váltaná a jüanját, felszállna egy USA-ba tartó repülőre, az államokban vásárolna Big Mac-et, majd azt hazavinné, akkor a kínai és az amerikai gazdaságokat össze lehetne hasonlítani a MER mutatóval. De a valóságban a Big Mac-et a kínai McDonald’s 3300 éttermének valamelyikében veszi meg az amerikai ár feléért.
A CIA megjegyezte, hogy „a hivatalos árfolyamon számított GDP [MER GDP] jelentősen alábecsüli Kína kibocsátásának tényleges szintjét a világ többi részével szemben. Így a PPP a rendelkezésre álló legjobb kiindulópontot adja a gazdaság erősségének és jólétének összehasonlításához a nemzetgazdaságok között”. Az IMF azt is hozzáteszi, hogy „a piaci kamatlábak ingatagabbak, és ezek felhasználása meglehetősen nagy ingadozásokat eredményezhet a növekedés összesített méréseiben, még akkor is, ha az egyes országok növekedési üteme stabil.”
A legtöbb mutató szerint a kínai gazdaság még mindig egyharmaddal kisebb, mint az Egyesült Államoké. Ha viszont azt is megnézzük, hogy 1 dollárért közel kétszer annyi terméket vagy szolgáltatást vásárolhatunk Kínában, akkor már más a helyzet.
A kínai gazdaság kilábalt a válságból
Kína az elmúlt évtizedekben a világ óriáshatalmává vált, létrehozva a világ legnagyobb gazdaságát. Szinte minden nagyobb nemzet legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, éppen tavaly került a listájára Európa vezető hatalma, Németország is. A világ termelési központja lett. Az autóalkatrészektől kezdve a ruházati cikkeken át, a koronavírus járványban használt arcmaszkokig, minden Kína gyáraiból származik. Idén Kína a kutatásra és fejlesztésre is jóval többet költ, mint az Egyesült Államok. 2020 pedig különösen kedvez Kína felemelkedésének. Úgy tűnik, hogy az egyetlen ország, mely képes volt megbirkózni a járvánnyal, amiből az következik, hogy a Kína gazdaság lehet az egyetlen, amely pluszban zárja az évet.
