Az emberiség fejlődése fokozatosan történik, ezért sok tendenciát csak az idő múlásával veszünk észre. Az egyik ilyen változás az élelmiszerek növekvő bősége és elérhetősége. Manapság természetesnek tűnik, hogy a boltokban akármit levehetünk a polcról vagy egy-két munkaórából egy jó ebédet is rendelhetünk. Ez azonban nem mindig volt így. A HumanProgress.org cikksorozata az élelmiszerek elérhetőségét és az élelmiszerbőséget vizsgálja az Egyesült Királyságban a 13.századtól egészen napjainkig.
Gregory Clark, a Kaliforniai Egyetem professzora egy olyan kiterjedt adatsort dolgozott ki, amely a 13. és 19. század közötti angliai szakképzett és szakképzetlen munkások béreit tartalmazza. Ezt Harry Backhouse Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának adataival egészítette ki, így kiszámítva a munkából vehető alapvető élelmiszerek (tejtermékek, húsok és gabonafélék) mennyiségét.
A számításokat Marian L. Tupy és Gale L. Pooley által kidolgozott időárak koncepciója tette lehetővé. A koncepciónak köszönhetően kiszámíthatjuk, hogy hány munkaórát kell valakinek dolgoznia ahhoz, hogy elég pénzt keressen egy adott élelmiszer megvásárlására.
Az ipari forradalom hatása és az éves munkaóra az Egyesült Királyságban
Az 1500-as évektől egészen az 1800-as évek közepéig egy óra munkáért körülbelül ugyan annyi élelmiszert lehetett „vásárolni”. Azonban a 19.században a tendencia megváltozott. Az ipari forradalom gyorsuló fejlődést és soha nem látott növekedést hozott.
Bár a növekedés és az életszínvonal javulása látványos volt, ez akkoriban közel sem volt mindenki számára egyértelmű, mivel az első ipari forradalom számos várost élhetetlenné és túlzsúfolttá tett. Hatalmas volt a légszennyezés, az egészségügyi állapot és a várható élettartam sok helyen stagnált, vagy romlott.
1.ábra Egy munkavállalóra jutó átlagos éves munkaidő az Egyesült Királyságban 1260 és 2016 között 
Forrás: ourworldindata.org
Mindemellett, ahogy az 1.ábrán látható, az első ipari forradalom végéig a munkaórák hosszabbodtak. Míg 1760-ban egy évben 2665 órát kellett dolgozni, száz évvel később, az akkor már csökkenést mutató tendencia ellenére közel 3280-at. A hosszútávú eredmények azonban látványosak, mivel 2015-ben átlagosan csak 1669 órát kellett dolgozni az Egyesült Királyságban.
Mit kaphatnak a britek egy óra munkáért?
Bár évszázadokig nem a keresetet kellett árura cserélni, hanem az árut kellett hosszas munkával megtermelni. Ahogy a 2.ábrán láthatjuk, 1621-ben egy óra munkával 0.01 kiló sajtot, vajat vagy 7 deciliter tejet lehetett megtermelni vagy megvenni. 1861-ben egy óráért bár ugyan annyi vaj és tej járt, sajtból már 27 dekát lehetett kapni. Az elkövetkezendő száz év pedig óriási élelmiszerbőséget hozott. 1961-re egy óra munkáért már 1,5 kiló vajat, 1,3 kiló sajtos vagy 7,3 liter tejet lehetett kapni.
2. ábra: Mennyi sajtot, vajat vagy tejet lehet venni egy óra munkáért
Forrás: S.E. Zarilli és Q. Rizer , humanprogress.org
2021-ben egy óra fáradságos munka árából 2,7 kiló sajtot, 2,3 kiló vajat vagy 16 liter tejet lehetett vásárolni. Másképpen megfogalmazva, egy Egyesült Királyságban dolgozónak 26 perc megkeresni egy kiló vaj árát, 22 perc egy kiló sajt árát és kevesebb mint 4 perc egy liter tej árát.
A húsfélék alakulását egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, de a trend hasonló. Egy óra kemény munkáért cserébe 2022-ben közel hatszor annyi húst kaphattunk, mint 1860-ban.
