A végítélet óráját, amely szimbolikusan a világ végének közelségét mutatja, 2024-ben ismét újraidőzítik.
A 1947 óta folyamatosan működő óra azt jelzi, mennyire van az emberiség a pusztulástól, amiben éjfél jelzi a megsemmisülés elméleti pontját. A szerkezetet a Bulletin of the Atomic Scientists, egy nonprofit szervezet hozta létre, akik a Manhattan projekt keretében segítettek az első atombomba kifejlesztésében. Akkor az USA és a Szovjetunió közötti nukleáris fegyverkezési verseny miatti félelmek következtében alkották meg. A szervezet minden évben összeül, hogy megvitassák az emberiségre néző legnagyobb fenyegetéseket, és ez alapján határozzák meg az órán mutatott időt. A létrehozásakor hét perccel éjfél előtt kezdett el ketyegni, és azóta 25 alkalommal állították újra az eszközt.
A Végítélet Óráját legutóbb idén, január 24-én állították át 90 másodperccel éjfél előttre, amely az eddigi legközelebbi időpont a teljes megsemmisülésig. A szakértők a mérőszer átállítását a hosszú ideje zajló orosz-ukrán háborúval indokolták, amely Oroszország részéről nukleáris fenyegetésekhez is vezetett. Az órát 1991-ben, a hidegháború végével és az Egyesült Államok és a Szovjetunió által aláírt stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződés aláírását követően 17 perccel éjfél előttre állították. Ez számít a valaha volt legkésőbbre állított időnek.
A Bulletin’s Science and Security Board (SASB) felelős az óra beállításáért. Ez egy olyan világszerte elismert szakemberekből álló csoport, amely kifejezetten a nukleáris fenyegetésekkel, az éghajlatváltozással és a bomlasztó technológiákkal foglalkozik.
A szervezet elnöke elmondta, hogy melyek azok a fejlemények, amelyek alapján döntenek a Végítélet Óráját illetően.
„1947-ben az egyetlen technológia, amellyel véget lehetett vetni a földi életnek, a nukleáris fegyverek voltak, így körülbelül 60 évig ezek jelentették az egyetlen fenyegetést. A 2000-es évek elején ehhez adódott az éghajlatváltozás.” – hangzott el Bronsontól.
Az elnök elmondta, hogy az ukrajnai háború, a gázai konfliktus, az éghajlati válság, a mesterséges intelligencia, a nukleáris fegyverek és készletek terjedése, a biológiai fenyegetések és kórokozók kutatásának fejlődése, valamint „bármi más, ami globális jelentőséggel bír” hatással van a döntésükre.
A végítélet órájának megítélése
Bronson elismerte, hogy az órára vegyes reakciók érkeznek, amelyek közül néhányan az SASB-t szidják, amiért félelmet kelt az emberekben. Ennek ellenére azt hiszi, hogy az emberek általánosságban hálásak a munkájukért és magáért az óráért is. Sokakat érdekel az, hogy a szakértők hogyan gondolkodnak a globális történéseket illetően, és ez az embereknek megnyugvást ad.
„A tavalyi bejelentést világszerte több mint 10 000 helyen vették át. Egymillió ember olvasta el a nyilatkozatot, hogy miért állították be az időt egy bizonyos időpontra. Ezt használja az ENSZ főtitkára, és az iskolások is. Mélyen beépült a populáris kultúrába, diplomaták és szakértők használják világszerte. Azért kap ekkora visszhangot, mert nehezen megválaszolható kérdésekre ad választ.” – mondta Bronson.
Korábban Pavel Podvig fizikus azzal érvelt, hogy az órát, amely az idei évet megelőzően 2020 óta 100 másodperccel éjfél előtt volt, nem közelebb, hanem távolabb kellene állítani éjféltől.
A szakember azt nyilatkozta, hogy az óra és annak jelentősége nagy mennyiségű szkepticizmust vált ki. Ugyanakkor elismerte, hogy létezése mélyebb kérdéseket vet fel a globális fenyegetésekkel kapcsolatban, és a lakosság számára lehetőséget nyújt, hogy ezeket a kérdéseket relatív kontextusba helyezze.
„Bevallom, nem tartom sokra az órát.” – mondta Nyikolaj Szokov, a Bécsi Leszerelési és Non-proliferációs Központ vezető munkatársa.
„Véleményem szerint eléggé félrevezető. Nagyon hasznos a fenyegetettség szintjének becslésére, de az órát most már félpercesre kellene állítani, ami nagyon kellemetlen lenne”. – tette hozzá a kutató.
Szokov felhívta a figyelmet arra a tényezőre, hogy az orosz-ukrán háború könnyen Oroszország és a NATO közötti konfliktusba nőhet, amit szintén figyelembe kell venni a Végítélet Órájának beállításakor. Az idei évet veszélyesnek nevezte, mert szerinte Moszkva tavasszal, az ukrán ellentámadás közepette komolyan fontolóra vette a nukleáris eszkalációt.
„Nem mintha Moszkva atomfegyvereket akarna használni, de nem zárkózik el a fenyegetéstől.” – mondta.
A Bulletin’s Science and Security Board meghatározott új idő leleplezésére 2024. január 23-án kerül sor.
Érdekelhet még: Titkos manőverrel menekítettek ki egy repülőt Ukrajnából
