Julian Assange engedélyt kapott arra, hogy újabb fellebbezést nyújtson be az USA-nak történő kiadatása ellen, és megkérdőjelezheti az amerikai tisztviselők biztosítékait az ottani tárgyalás lefolytatásának módjáról.
Két bíró még idén márciusban elhalasztotta a döntést arról, hogy Assange – akit az Egyesült Államokban kémkedéssel vádolnak a több ezer titkos és diplomáciai dokumentum közzétételével kapcsolatban – újabb fellebbviteli tárgyalásra vigye az ügyét. Akkor Dame Victoria Sharp és Justice Johnson úgy döntöttek, hogy három okból fellebbezhet a kiadatás ellen, ha az USA nem nyújt „kielégítő” biztosítékokat az ottani tárgyalás lefolytatásának megfelelőségéről.
A kért biztosíték az volt, hogy az amerikai alkotmány első módosítására hivatkozhat, amely a szólásszabadságot védi, hogy a tárgyalás során nem érheti „hátrány” állampolgársága miatt, és hogy nem szabnak ki rá halálbüntetést.
A londoni legfelsőbb bíróságon hétfőn tartott meghallgatáson Assange csapata nem vitatta az Egyesült Államok halálbüntetéssel kapcsolatos biztosítékát, és elfogadta, hogy ez egy „egyértelmű végrehajtási ígéret”. Azzal érveltek azonban, hogy más a helyzet azzal a biztosítékkal kapcsolatban, hogy az ausztrál származású férfi ugyanolyan védelmet kérhet a szólásszabadságra vonatkozóan, mint egy amerikai állampolgár.
Az Assange-ot képviselő Edward Fitzgerald KC szerint az amerikai biztosítékokkal kapcsolatos problémák „sokrétűek”, és nem zárják ki annak lehetőségét, hogy egy amerikai bíróság úgy döntsön, hogy a WikiLeaks alapítója külföldiként nem jogosult az alkotmánymódosítás szerinti jogokra.
Assange ügyvédje arra is rámutatott, hogy az Assange ügyével foglalkozó amerikai bírók körében néma csend van.
„Az amerikai ügyész álláspontja az, hogy senki, sem amerikai állampolgárok, sem külföldi állampolgárok nem hivatkozhatnak az első alkotmánymódosításra a jogellenesen megszerzett nemzetvédelmi információk közzétételével kapcsolatban, amelyek ártatlan források neveit súlyos és közvetlen veszélynek teszi ki” – olvasható egy írásos beadványban.
Assange egészségügyi okokból nem volt jelen a bíróságon – közölte jogi csapata -, de jelen volt felesége, Stella és apja, John Shipton is.
Kristinn Hrafnsson, a WikiLeaks főszerkesztője az ítélethirdetés után azt mondta, hogy „végre felcsillant a remény” Assange számára, és még arra is esély lehet, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék.
Assange ellen 17 kémkedéssel és egy számítógépes visszaéléssel kapcsolatos vádat hoztak fel, ami akár 175 év börtönbüntetést is jelenthet számára, amiért honlapja közel 15 évvel ezelőtt titkos amerikai dokumentumokat tett közzé.
Az amerikai ügyészek azt állítják, hogy az 52 éves Assange bátorította és segítette a hadsereg hírszerzési elemzőjét, Chelsea Manninget, hogy ellopja a WikiLeaks által közzétett diplomáciai táviratokat és katonai aktákat, és ezzel életeket veszélyeztetett.
