Egy forradalmi felfedezés szerint az atommagban tárolhatjuk a kvantuminformációt

2024.09.20.
Olvasási idő: 2 perc

Mi a legbiztonságosabb hely a fontos információk tárolására? Nem, nem a külső merevlemez vagy valami titkos felhőalkalmazás.

A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány kutatói úgy vélik, hogy az atommag lehet a legalkalmasabb hely a kvantuminformációk tárolására.

Már az atommag is képes az információ tárolására

A Delft-i Műszaki Egyetemen végzett új tanulmányból kiderül, hogy az atommag belseje képes a kvantuminformáció biztonságos tárolására. Az ilyen tárolási technikák kikövezhetik az utat a nagy biztonságú kvantumszámítógépes alkalmazások számára.

Kvantuminformációnak nevezzük a kvantumszámítógépen belüli adatokat, amelyeket qubitek formájában tárolnak és dolgoznak fel.

A kísérlet során a kutatók manipuláltak egy titánatomot és az elektronok perdülését. Az eredmények láttán arra a következtetésre jutottak, hogy az atommag képes a kvantuminformáció tárolására.

A kísérlet minimális hatással van az anyag állapotára. Számomra már csak ezért is megéri az erőfeszítést.

mondta Sander Otte, a TU Delft fizikaprofesszora.

Az adatok biztonságos tárolása

Azonban még ha a kvantuminformációt képesek is az atommag perdületében tárolni, annak leolvasása és manipulálása kihívást jelenthet, mivel az atommag mérete rendkívül kicsi, és a környező részecskék aktivitása is befolyásolja a folyamatot.

Az atommag és az atomban keringő elektronok között gyenge kapcsolat található. Emiatt egy elektron perdülete enyhe hatást gyakorol az atommagra, ami megnehezíti a tárolt információ leolvasását.

Azonban az új tanulmány szerint lehetséges a kölcsönhatás szabályozása és kihasználása, amely forradalmasíthatja a kvantuminformáció kiolvasását és tárolását.

Az atommag belsejében történő imbolygás kiváltása

A kutatók szerint a kvantuminformáció kiolvasásához fontos, hogy a külső elektronok perdülése összhangban legyen az atommagéval. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az elektronok mozgását megzavarják, és ezzel az atom belsejében egy „wobblet„, azaz egy imbolygó hatást idéznek elő.

Ennek eléréséhez a kutatók kilökték az elektron perdülését az egyensúlyából, aminek hatására egy mikroszekundum töredékéig az atommag és az elektron együtt imbolyog.

A kutatók több kísérletet is végeztek, ami megerősítette, hogy a magperdüléses módszer alkalmas lehet a kvantuminformáció tárolására.

Ha érdekel a kvantumtechnológia, tekintsd meg korábbi cikkeinket:

dozsaben

Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tanulok, és aktív tagja vagyok egy szakkollégiumnak. Érdeklődési köröm széles skálán mozog: a nemzetközi gazdaságtantól a globális politikai folyamatokon át a politikai és társadalmi jelenségekig. A szerkesztőséghez 2023-ban csatlakoztam azzal a céllal, hogy közérthető, mégis mélyreható írásokon keresztül hozzam közelebb az összetettebb témákat az olvasókhoz.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,