Úgy tűnik, a szakértők kezdik belátni, hogy a globális klímacsúcsok sorozata, ahol a résztvevők magángépekkel érkeznek, hogy ódákat zengjenek arról, hogyan lehetne megváltoztatni a Föld évezredes hűlési és melegedési ciklusait, reformokra szorulhat.
A The Guardian új jelentése szerint vezető klímaszakértők, köztük Ban Ki-moon, Mary Robinson, Christiana Figueres és Johan Rockström jelentős változtatásokat sürgetnek az ENSZ klímacsúcsain.
Azt javasolják, hogy a jövőbeli konferenciákat csak olyan országok rendezhessék, amelyek erős klímavédelmi intézkedéseket mutatnak fel, és szigorúbb ellenőrzést követelnek a fosszilis tüzelőanyag-lobbi képviselőivel szemben. A Cop29-re több mint 1700 iparági lobbista érkezett, ami aggályokat vet fel a túlzott befolyás miatt.
A szakértői csoport arra ösztönzi az ENSZ-t, hogy egyszerűsítse az éves csúcsokat, erősítse a fejlődő országok hangját, és növelje az ülések gyakoriságát a klímaválság hatékonyabb kezelése érdekében.
„Mára egyértelművé vált, hogy a Cop már nem alkalmas a céljai elérésére. A tárgyalásokról át kell térnünk a végrehajtásra” – írták.
„Szigorú alkalmassági kritériumokra van szükség, hogy kizárjuk azokat az országokat, amelyek nem támogatják a fosszilis energia kivezetését vagy az arra való átállást. A házigazda országoknak bizonyítaniuk kell magas szintű elkötelezettségüket a párizsi megállapodás célkitűzéseinek betartása mellett” – tették hozzá.
A Cop29, amelyet Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendeznek, félidejéhez érkezett a botrányok közepette. Azerbajdzsán, amelynek olaj- és gázexportja gazdaságának felét teszi ki, egy olyan ország után vette át a rendezést, mint az Egyesült Arab Emírségek, ahol az Adnoc vezetője, Sultan Al Jaber a csúcs idején is megtartotta pozícióját.
A Cop29-en Bakuban 1773 fosszilis tüzelőanyag-lobbista vett részt, több, mint bármely nemzet – kivéve Azerbajdzsánt, Brazíliát és Törökországot –, és jelentősen meghaladva a tíz leginkább klímaváltozásnak kitett ország 1033 küldöttének számát.
A The Guardian szerint Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke is bírálta a fosszilis tüzelőanyag-ipar befolyását, és reformokat követelt a házigazda országok kiválasztásában. A tárgyalások központi témája, hogy 2030-ra évente 1 billió dollárt biztosítsanak a szegényebb országok klímakihívások kezelésére, de a fejlett országok és Kína, mint feltörekvő gazdaság közötti viták lassítják a haladást.
A kampányolók azt követelik, hogy a szennyezők fizessenek, míg egy jelentés innovatív finanszírozási lehetőségeket javasol, például adók kivetését a kriptovalutákra, a műanyagokra, a légi közlekedésre, vagy egy 2%-os vagyonadót, hogy áthidalják a finanszírozási hiányokat. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.
Néhány napja írtunk arról, hogy Azerbajdzsánban egy magas rangú COP29-tisztviselő állítólag a klímaváltozás elleni harc élére állva próbált találkozókat szervezni az ország olaj- és gázipari befektetőivel.
Az energiaelőállítás Azerbajdzsán gazdaságának 60%-át teszi ki. Elnur Soltanov, Azerbajdzsán energiaügyi miniszterhelyettese és a COP29 vezetője titokban rögzített felvételeken beszélt az állami SOCAR befektetési lehetőségeiről – állítja a PJ Media.
„A SOCAR Trading olajat és gázt kereskedik szerte a világon, beleértve Ázsiát is. Számomra ezek lehetőségek, amelyeket érdemes megvizsgálni. De mindenesetre erről beszélni kell a SOCAR-ral, és szívesen létrehoznék egy kapcsolatot önök és köztük” – mondta a felvételeken.
Hozzátette: „Számos gázmezőnk van, amelyeket még fejleszteni kell.”
A PJ Media jelentése szerint Azerbajdzsán állami olajtársasága, a SOCAR egy hamis befektetői csoport megkeresésére érdeklődést mutatott, a Global Witness szerint.
A találkozón a COP29 vezetője és Azerbajdzsán energiaügyi miniszterhelyettese, Elnur Soltanov kifejtette, hogy a COP célja a „klímaválság megoldása” a „szénhidrogének felhasználásának csökkentésével”.
Ennek ellenére nyitottságot mutatott az olaj- és gázbefektetések iránt, hivatkozva Azerbajdzsán gázterjeszkedési terveire és az új csővezeték-infrastruktúrára. Ez már a második év, hogy egy fosszilis tüzelőanyag-termelő ország a COP-elnökségét arra használta, hogy fosszilis érdekeit népszerűsítse, komoly kérdéseket vetve fel az ENSZ felügyeleti rendszerével kapcsolatban.
