Magyarországon komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járt a devizahitel-válság, amit a svájci frank felértékelődése okozott. A devizaalapú kölcsönök kamata lényegesen alacsonyabb volt, mint a forinthiteleké, ezt pedig a magyar bankrendszer támogatta is, hogy minél jobban elterjedjen. A 2008-as gazdasági válság azonban a forint drasztikus gyengüléséhez vezetett, a hitelesek pedig 2015 februárjában szabadultak meg devizahitelüktől a végtörlesztés révén.
A 2025. február elseji esemény 1,9 millió devizaalapú hitelszerződés forintosítását eredményezte, ahol a tisztességtelennek minősített szerződéseket újraszámoltatták a bankokkal. Az elszámolás során 734 milliárd forintot kellett visszafizetni végül 256,5 forintos árfolyamon.
A magyar hitelválság története
A 2008-as hitelválság kezdetekor a svájci frank árfolyama valamivel 200 forint alatt volt található, a devizaalapú jelzáloghiteleket pedig átlagosan 160 forint körüli árfolyamon vették fel. A jelenleg 430 forintos svájci frankról azonban senki nem gondolta, hogy bő 15 év alatt háromszoros növekedést fog elérni.
A hagyományosan biztonságos valutának tartott svájci frank sokáig stabil volt a forinthoz képest, Magyarország EU-s csatlakozása pedig sokan úgy gondolták, a forint hosszú távon is erős valuta maradhat a régióban. A drasztikus gyengülés azonban a 2008-as gazdasági válság után megállíthatatlannak tűnt. A befektetők menekülni kezdtek a kockázatos eszközökből, a törlesztőrészletek pedig 40-100%-os emelkedést produkáltak a forint leértékelődése miatt.
A tömeges fizetésképtelenség miatt a kormány 2011-ben lehetővé tette a rögzített árfolyamon (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR) végtörlesztést. Akik rendelkezésre álltak a szükséges forrásokkal, jól jártak, ugyanakkor a bankok komoly veszteségeket szenvedtek el. Az igazi fordulatot azonban 2014 áprilisában következett be, amikor az Európai Bíróság a Kúria kezébe adta a jogot, hogy megvizsgálják az árfolyamrés alkalmazásának tisztességességét.
Elszámoltatás és forintosítás
Kásler Árpád ügye kapcsán az igazságszolgáltatás megállíthatatlannak tűnt, a Kúria pedig jogegységi határozatai nyomán az újonnan meghozott jogszabályok pedig kimondták, hogy nemcsak az árfolyamrés, hanem az egyoldalú kamatemelések is tisztességtelenek voltak. A bankoknak rövid határidőn belül igazolniuk kellett a szerződések tisztességességét, ami sikertelen volt.
A 2014-ben megszületett döntés során végül minden devizahitelt 256,5 HUF/CHF és 309 HUF/EUR árfolyamon forintosítottak, ami megszüntette az árfolyamkockázatot. Ennek ellenére a veszteség mértéke – mind banki, mind lakossági oldalról – óriási volt. A 2400 milliárd forintnyi jelzáloghitel forintosításakor megállapították, hogy 734 milliárd forintnyi hitel tisztességtelenül került felszámolásra, amit kamatos kamattal térítettek vissza a közel kétmillió szerződésre.
Míg a lakáshitelek kamata 5,85%-ról 4,28%-ra, addig a személyi hitel kamata 13,63%-ról 11,64%-ra esett vissza. A hitelek új kamatszintjére jogszabályi korlátozások léptek életbe, aminél a 3 havi BUBOR szolgált referenciakamatként. Érdekesség, hogy a jelenleg érvényben lévő kamatok messze rosszabb helyzetet teremtenek, mint az akkor tisztességtelennek ítélt kamatok.
A forint elértéktelenedése az elmúlt tíz évben
Természetesen nem az elmúlt tíz év eredményezte azt első sorban, hogy napjainkra 400 forint felett legyen az euró, a dollár, vagy éppen a svájci frank, ugyanakkor azt kimondhatjuk, hogy az elmúlt 5-10 évben nem került bevezetésre olyan gazdaságpolitikai intézkedés, amely ezt a trendet megfordíthatná.
A jegybanki alapkamat csökkentése 2015 után jelentősen olcsóbbá tette a forinthiteleket, valamint elterjedtek a fix kamatozású hitelek is. Az MNB elindította a Növekedési Hitelprogramot és a CSOK-ot is, amelyek közvetve hozzájárultak az ország eladósodásához és a forint leértékelődéséhez.
2015-öt követően a Svájci Nemzeti Bank eltörölte az euróval szemben fenntartott 1,20-as árfolyamküszöböt, ami a frankerősödéshez vezetett. A svájci frank biztonságos menedékvalutává vált, amit a Brexit (2016), az USA-Kína kereskedelmi háború (2018-19), a COVID-19 járvány (2020) és az ukrajnai háború (2022) is jelentősen fokozott.
A forint gyengülését az MNB által 2013 és 2021 között fenntartott alacsony kamat alapozta meg, az inflációs és költségvetési problémák azonban tovább fokoztak. A magyar gazdaság és deviza alulteljesítését azonban az európai energiaválság emelte csúcsára.
Érdekelhet még: A kriptohitelezés kihívásai és lehetőségei 2025-ben
