Létezik a The Last of Us zombigombája – de nem embereket fertőz

2025.02.05.
Olvasási idő: 3 perc

Bizonyára sokak számára ismerős a népszerű sorozat története, mely szerint egy mutálódott Cordyceps gomba zombiszerű fertőzést okoz, amely az emberi agyat manipulálja. Bár ilyen fertőzés az embereknél nem fordul elő, a természet bizony tartogat hátborzongató meglepetéseket.

A The Last of Us világa talán nem is olyan távoli fikció? Írországban egy újonnan felfedezett gombafaj képes irányítani a pókok viselkedését, pont úgy, ahogyan a The Last of Us fertőzése átveszi az uralmat áldozatai felett. Szerencsére egyelőre kizárólag pókoknál figyelték meg ezt a jelenséget, méghozzá több ír barlangrendszerben, például a Whitefathers’ Caves nevű barlangokban, a Fermanagh és Cavan megye határán.

A gombát, amelyet Sir David Attenborough tiszteletére Gibellula attenboroughii-nak neveztek el, először 2021-ben az északír County Down megyében azonosították a BBC Winterwatch forgatása során.

A gomba drámai módon befolyásolja a pókok viselkedését: ráveszi őket, hogy elhagyják rejtett fészkeiket vagy hálóikat, és nyílt helyen, a barlang falán vagy mennyezetén pusztuljanak el.

Ezt úgy éri el, hogy dopamint – az agy „boldogsághormonját” – használja fel arra, hogy a fertőzött pók a saját túlélése helyett inkább a gombaspórák terjedését részesítse előnyben.

Hasonló a rettegett „zombihangyákhoz”

A kutatók szerint ennek a gombának a viselkedése hasonlít az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó gombákhoz, amelyek az Amazonas esőerdőiben élő hangyákat fertőzik meg és zombivá változtatják őket.

zombigomba
„Zombigomba” – látványos jelenet a The one of us c. filmből

Ez a jelenség inspirált több zombifungusszal kapcsolatos könyvet és történetet is, köztük az óriási sikert arató The Last of Us videojátékot, amelyet később díjnyertes sorozattá adaptáltak Pedro Pascal és Bella Ramsey főszereplésével.

A kutatás és az új felfedezések

Miután a gombát először egy lőporraktárban találták meg Castle Espie-ben (County Down), a Centre for Agriculture and Biosciences International (CABI) kutatócsoportja, Dr. Harry Evans vezetésével további példányokat keresett.

A csapat egy barlangkutató speleológus segítségét is igénybe vette, és végül arra a következtetésre jutottak, hogy ez a gomba egy őshonos faj, amely kifejezetten az ír barlangokban élő pókfajokra specializálódott.

zombigomba
A Fehér Apák barlangjainak bejárata Cavan megyében [BBC]
A kutatás szerint a Gibellula attenboroughii elsősorban ember által létrehozott környezeteket kedveli, például vízelvezető alagutakat, pincéket és egyéb sötét, nyirkos helyeket.

A gomba két különböző környezetben élő pókfajon is kimutatható volt:

  • Metellina merianae (Tetragnathidae: Araneae)
  • Meta menardi – mindkettő visszahúzódó életmódot folytató, kör alakú hálót szövő barlanglakó pók.

A Dr. Evans vezette kutatócsoport eredményeit a Fungal Systematics and Evolution című tudományos folyóiratban publikálták.

Más élősködők is képesek manipulálni gazdáikat

Bár a Gibellula attenboroughii pókokat fertőző mechanizmusa különleges, a természetben nem ez az egyetlen élőlény, amely képes irányítani gazdája viselkedését. A legismertebb példa az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó gombák, amelyek zombivá változtatják a hangyákat. Emellett létezik a Leucochloridium paradoxum nevű parazita laposféreg, amely csigákat fertőz meg, és színes, lüktető csápokat hoz létre, hogy madarak könnyebben észrevegyék őket – így terjesztve tovább a parazitát. Egyes fonálférgek is képesek irányítani rovarok mozgását, hogy biztosítsák saját szaporodásukat.

A Cordyceps nemzetség több faja is ismert, és bizonyos formáit gyógynövényként használják, mivel az emberekre nézve nem veszélyesek. A tudósok szerint bár a természetben előfordulnak olyan organizmusok, amelyek manipulálják gazdájuk viselkedését, az emberek esetében ilyen jelenségtől nem kell tartani.

Dr. Evans szerint további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy pontosan hogyan működik ez a különleges gomba.

A jó hír az, hogy az emberek a zombigombától egyelőre nem kell aggódniuk – legalábbis egyelőre…

Érdekelhet még:

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

Kina, hadsereg, robotfarkas

Fegyveres robotfarkasokat tesztel a kínai hadsereg

Míg nemrég még a Kawasaki fejlesztésén ámuldozott a világ – egy olyan robotlovon, amely hegyoldalakon és patakokon is képes átvágni –, most a kínai hadsereg mutatott valami egészen mást: robotfarkasokat. A fegyverrel
Simpson poén

Elképesztő kutatómunka állt egyetlen poén mögött

Meglepő módon egyetlen poén is több hétnyi kutatómunkát jelentett a The Simpsons legendás forgatókönyvírója számára. Josh Weinstein elárulta: egy 28 éves vicchez olyan aprólékos kutatásra volt szükség, ami szinte filmbe illő. Amikor
nukleáris háború

Mennyi ideig tartana egy nukleáris háború?

Az Egyesült Államok reakciója egy nukleáris támadásra szigorúan titkos, de a Washington Post lépésről lépésre rekonstruálta, mi történne, ha egy ellenséges ország nukleáris rakétát lőne Amerika felé. És eljő az apokalipszis! Mi
lengyel piramisok

Ősi „lengyel piramisokat” tártak fel

Lengyelország középső részén, egy természetvédelmi területen újabb ősi megalitikus síremlékeket tártak fel – ezek az impozáns, több mint 5500 éves építmények méretük miatt a „lengyel piramisok” nevet kapták. Titokzatos sírhalmok Poznańi régészek
ősi technológia

10 ősi technológia, ami megkérdőjelezi történelmünket

Sokan úgy gondolják, hogy a technológiai fejlődés csak az ipari forradalommal kezdődött. Mégis akadnak olyan régészeti leletek, amelyek arra utalnak: ősi civilizációk már több ezer évvel ezelőtt is meglepően fejlett eszközöket használtak
hu_HUHungarian