Kereskedelmi adatok és műholdfelvételek alapján Észak-Korea új bevételi forrásokra tett szert, így vezetője, Kim Dzsong Un minden korábbinál több pénzt fordíthat az ország nukleáris arzenáljára. Tizenöt éves uralma alatt még soha nem állt rendelkezésére ennyi forrás.
A Bloomberg Economics becslése szerint 2022 és 2025 között akár 22 milliárd dollár (kb. 6,91 ezer milliárd forint) külföldi bevételhez is juthatott. A számítás kormányzati kereskedelmi adatokon, hírszerzési információkon és az ország legfontosabb bevételi forrásait vizsgáló kutatásokon alapul – ez csaknem négyszerese annak, amit az előző négy évben sikerült összegyűjteniük.
Pedig akkoriban Washingtonnak sikerült rávennie Kínát és Oroszországot is, hogy támogassák az ENSZ szankcióit, amelyek célja éppen az volt, hogy elvágják Kimet a nukleáris programjához szükséges külföldi valutától.
Kim útja a nehézségektől a folyamatos pénzfolyamig
A nemzetközi szankciók ellenére Kim továbbfejlesztette az atomfegyver-arzenált, megerősítette kapcsolatait legfontosabb szövetségeseivel, és újabb pénzforrásokat talált. A külföldi bevételek 2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után ugrottak meg igazán. Kim ráadásul nem támaszkodott arra a több milliárd dollárnyi külföldi segélyre sem, amely apja, Kim Dzsong Il, illetve nagyapja, Kim Ir Szen uralmát segítette fenntartani.
Fontos azonban, hogy ezek a számok csak becslések. Az ország sosem közöl megbízható adatokat, sőt, az illegális kereskedelem elrejtéséért mindent megtesz. A bevételek jelentős része ráadásul nem is jut el közvetlenül Észak-Koreába: mivel az ország ki van zárva a nemzetközi bankrendszerből, a pénz egy része külföldön marad, máskor pedig árukkal vagy technológiával fizetnek.
A trend ettől még egyértelmű. Észak-Korea a kisebb szankciókerülő ügyletektől – pénzhamisítástól, dohánycsempészettől – eljutott a jóval jövedelmezőbb tevékenységekig. Ezzel nemcsak gazdagabb, hanem veszélyesebb is lett.
Kim Dzsong Un 2011-ben, apja halála után vette át a vezetést, amikor az országot már sújtották a nemzetközi szankciók. Az évek során a nukleáris program, a Trump–Kim tárgyalások kudarca és a gazdasági nehézségek tovább növelték az elszigeteltséget. 2022-től azonban egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki Oroszországgal. 2024-ben a két ország kölcsönös védelmi szerződést kötött, és észak-koreai katonák is megjelentek Oroszországban.
Az orosz–ukrán háború lett a nagy mentőöv a rezsim számára. Moszkvának hirtelen rengeteg lőszerre volt szüksége, Észak-Korea pedig éppen abban volt erős, amire Oroszországnak szüksége volt: szovjet eredetű tüzérségi lőszerből hatalmas készletei voltak. Ami addig elavult katonai örökségnek tűnt, egyik napról a másikra értékes árucikké vált. Kim pénzre, élelmiszerre és fejlett katonai technológiára tudta váltani az örökséget.
Az Oroszországból származó bevételek több mint 90 százaléka fegyvereladásból ered. 2025 végére – ukrán hírszerzési becslések szerint – Észak-Korea Oroszország 122 és 152 milliméteres tüzérségi lőszereinek akár a felét is biztosíthatta. Nemcsak lövedékeket küldött: 16–22 ezer katonát is Oroszországba vezényelt.
Dél-koreai becslések és a Center for Strategic and International Studies szerint fejenként nagyjából 2000 dollár (kb. 628 ezer forint) havi ellenértéket kapott utánuk. A háborúban közülük ezreket öltek meg; volt, aki inkább öngyilkos lett, semmint orosz vagy ukrán fogságba kerüljön. A katonák halála után Észak-Korea további kifizetésekhez is hozzájuthatott.
A fejlődés nyomai már letagadhatatlanok
A Bank of Korea szerint Észak-Korea gazdasága 2025-ben 3,5 százalékkal nőtt. Ez már a harmadik egymást követő növekedési év volt. Bár a bővülés valamivel lassabb volt, mint 2024-ben, így is figyelemre méltó: 2024-ben produkálta a szankciók szigorítása óta a legerősebb gazdasági teljesítményét.
Peking közben mintha észrevette volna, hogy Phenjan helyzete megváltozott. A két ország kapcsolatai az elmúlt években hűvösebbé váltak, részben azért, mert Kim egyre közelebb került Moszkvához. Tavaly szeptemberben azonban ismét látványosan demonstrálták az összetartozást: egy pekingi katonai parádén Kim Hszi Csin-ping és Putyin mellett állt. A három, nukleáris fegyverrel rendelkező ország vezetője ezzel egyértelmű üzenetet küldött.
Kim javuló anyagi helyzetének hatásai legalább az ország bizonyos részein már kézzelfoghatók. Észak-Korea továbbra is a világ egyik legszegényebb országa, de a fővárosban és a nagyobb kereskedelmi központokban látványos változások zajlanak. A Kínával folytatott kereskedelem júniusban a szankciók bevezetése óta nem látott szintre emelkedett. Csak sport- és szabadidős termékekből 1,2 millió dollár (kb. 377 millió forint) értékben érkezett az országba: pingponglabdák, vízisí-felszerelések, videojátékok, futópadok és más sporteszközök – több olyannal, amelyek importját az ENSZ-szankciók elvileg korlátozzák.
Phenjanban már digitális alkalmazásokat is használhatnak az emberek: egy szigorúan leválasztott, csak belföldön elérhető intraneten keresztül élelmiszert rendelhetnek vagy taxit hívhatnak. Rowan Beard, a Young Pioneer Tours munkatársa, aki 2012 óta többször járt Phenjanban (legutóbb májusban), azt mondja: az okostelefonok elterjedése az egyik legfeltűnőbb változás. Az egyik legárulkodóbb jel a Nampho kikötőjében megjelenő hajók száma – ez Észak-Korea legfontosabb tengeri kereskedelmi kapuja. A műholdfelvételek is ezt támasztják alá: a legnagyobb városok és kereskedelmi központok éjszaka egyre fényesebbek. Dél-Korea világító fényei felett a sötétben már jól látható éles pont Phenjan:
A beáramló pénz jelentős részét Kim a nukleáris program felpörgetésére fordítja. A fejlesztések olyan ütemben zajlanak, hogy Észak-Korea a következő évtizedben akár Franciaország nukleáris arzenáljának méretét is megközelítheti. Phenjan szerint az atomfegyverek az Egyesült Államokkal szembeni védelem zálogai.
Az észak-koreai vezetés rendszeresen Irakot és Líbiát hozza fel példaként arra, mi történhet azokkal az országokkal, amelyeknek nincs hasonló elrettentő képességük.
Hagyományosan az atomprogram élvezett elsőbbséget, miközben a hagyományos haderő technológiai színvonala évtizedekkel lemaradt. Ez most változni látszik. Az elmúlt két évben Észak-Korea két, egyenként 5000 tonnás rombolót mutatott be. Ezek az ország eddigi legnagyobb hadihajói, és komoly technológiai ugrást jelentenek. Legalább az egyik hajón az orosz Pantsir-M légvédelmi rendszer egy változata található.
Egy ilyen rendszer értéke körülbelül 20 millió dollár (kb. 6,28 milliárd forint), és fejlettebb, mint bármelyik rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer, amelyet Észak-Korea saját maga gyárt. Az orosz technológia ráadásul felgyorsítja az észak-koreai fegyverfejlesztéseket is. Oroszország és Észak-Korea mindössze 17 kilométeres szárazföldi határon osztozik, de az együttműködés már a drónokra is kiterjed.
Az Ukrajnában bevetett észak-koreai ballisztikus rakéták sem egyszerű orosz másolatok. Ha az észak-koreai fegyverek bizonyítják a harctéri értéküket, Moszkván kívül is lehet rájuk vevő. Oroszország háborús igénye azonban nem az egyetlen, amire Kim építhet.
A kriptós vonal
Az elmúlt évtizedben Észak-Korea a világ egyik legaktívabb kriptocsaló hálózatát is felépítette. A Phenjanhoz köthető hackercsoportok a TRM Labs blokklánc-biztonsági cég szerint ma már a világ kriptolopásainak több mint 70 százalékáért felelősek – 2017-ben ez az arány még körülbelül 30 százalék volt. Az ellopott pénzt többnyire kínai szervezett bűnözői csoportok mossák tisztára: részesedést kapnak a pénzből, cserébe pedig offshore bankszámlákat biztosítanak, amelyeken jüanban vagy dollárban lehet mozgatni a zsákmányt.
Egyes szakértők szerint az Egyesült Államoknak akár egyfajta modern fejvadász-rendszert is érdemes lenne fontolóra vennie a kriptós csalások és lopások visszaszorítására.
Kim egy évtizeddel ezelőtt még a Nyugat szemében egy kiszámíthatatlan, elszigetelt ország különc diktátorának számított. Most egy növekvő nukleáris hatalom egyre magabiztosabb vezetője. Emiatt Észak-Koreának már nem feltétlenül van oka arra, hogy sürgősen tárgyalni akarjon Washingtonnal vagy Szöullal – különösen nem az atomfegyverekről.Az észak-koreai bevételekre vonatkozó becsléseket érdemes óvatosan kezelni: a számokat nem szabad konkrétumként értelmezni, inkább azt mutatják meg, merre tart az ország.
A kép azonban meglehetősen egyértelmű. Kim Dzsong Un rezsimje az elmúlt években nemcsak túlélte a szankciókat, hanem új bevételi forrásokat talált, megerősítette kapcsolatait Oroszországgal és Kínával, és közben gyors ütemben fejlesztette katonai képességeit. Egy gazdagabb Észak-Korea pedig egyben egy veszélyesebb Észak-Korea is.
