Egyre később hagyják el a fiatalok a szülői házat

2024.10.31.
Olvasási idő: 3 perc

Évtizedekkel ezelőtt, különösen a második világháború után, az európai fiatalok jellemzően sokkal fiatalabban hagyták el az otthonukat, mint manapság. A tendencia az 1960-as, 1970-es évektől kezdve lassan, majd a 2000-res évek után egyre látványosabban változott. A gazdasági, kulturális és társadalmi változások következtében a szülői ház elhagyása egyes országokban egészen a 30-as évek elejére tolódott ki., ugyanakkor Európán belül is nagy a kontraszt.

Míg a skandináv térségben a fiatalok már 21-22 évesen saját lábra állnak, addig Dél-Európában és a Balkánon egészen 30-32 éves korig élvezik az otthon melegét. Megvizsgáltuk, a gazdasági tényezők mellett milyen pszichológiai tényezők befolyásolják az elköltözést.

Skandinávia az élen jár

A skandináv térségben találhatók azok a fiatalok, akik a legkorábban hagyják el a szülői házat. A svéd, dán, norvég és finn fiatalok átlagosan 22,1 éves korában költöznek el otthonról és állnak saját lábra. Az életszínvonalban elől járó országok rendkívül erős szociális ellátórendszerrel rendelkeznek, vagyis állami ösztöndíjak, diákhitelek és számos lakhatási támogatás segíti azt, hogy a fiatalok viszonylag korán elkezdhessék önálló életüket.

A fiatal felnőttek saját életkezdése Európában, forrás: Eurostat/Landgeist

Ezen országok kormányai támogatják a bérlakásokat és a fiatalok önálló lakhatását. Az egyetemvárosokban kifejezetten könnyű a helyieknek egy saját otthont fenntartani. A gazdasági tényezők mellett azonban a skandináv kultúra fontos elemét képezi a korai önállósodás. Az önálló élet és a saját háztartás a felnőtté válás fontos része, amelyet a rugalmas munkaerőpiac és a diákmunkák is támogatnak.

Mivel ezekben az országokban kifejezetten fontos az egyenlőség és a mobilitás, az állam és az önkormányzatok arra törekednek, hogy a fiataloknak meglegyen az esélyük önálló életük elkezdésére, a családi háttértől függetlenül.

Nehéz a helyzet Dél-Európában és a Balkánon

A Balkánon és Dél-Európában az otthon elhagyásának késleltetése összetett gazdasági, kulturális és társadalmi tényezők eredménye. Ennek köszönhetően előfordulhat, hogy Görögországban, Olaszországban vagy Spanyolországban akár 30 éves korukig is otthon élhetnek a fiatalok. Az Eurostat kutatása szerint Portugáliában 29,1 évesen, Spanyolországban és Olaszországban pedig 30 – 30,5 évesen költöznek el a fiatalok otthonról.

A Balkánon ennél is rosszabb a helyzet. Görögországban átlagosan 30,6 évesen költöznek el otthonról a fiatalok, míg a korábbi jugoszláv térségben akár 32-33 éves korukig is élvezhetik az otthon nyújtotta előnyöket. A lista végén Észak-Macedónia (32,1 év) és Montenegró (33,3 év) állnak, azonban érdemes Bulgáriát, Szerbiát és Horvátországot is ide venni, ahol szintén 30 év felett található az átlagéletkor.

Munkanélküliség, erős családi kötelék és hagyományok

Míg Észak-Európában a függetlenedés kvázi elvárt a fiatalokkal szemben, addig a dél-európai és a balkáni országokban a család szerepe sokkal erősebb. A szülők és gyerekek között szoros, támogató kapcsolat áll fenn, ami a társadalom számára is természetes. Gyakori, hogy a szülők aktívan segítik gyermekeiket anyagilag és érzelmileg, ami csökkenti az önállósodás iránti nyomást. Ezekben az országokban az önálló lakhatás elérése nem számít a felnőtté válás szimbólumának. Sok fiatal számára ugyanis nem okoz presztízsveszteséget otthon maradni, mivel a szoros családi kapcsolatok nagy értékkel bírnak.

Gazdasági oldalról megközelítve a 2008-as gazdasági válság súlyosan érintette ezeket az országokat, a gazdaság pedig azóta sem állt teljesen talpra. Az ingatlanárak sok esetben nem arányosak a helyi fizetésekkel, a munkaerőpiac pedig jóval bizonytalanabb, mint volt évtizedekkel ezelőtt. Sok esetben a tanulmányi idő is kitolódik, az első jövedelmet pedig csak 23-25 éves korban szerezhetik meg a fiatal felnőttek.

Természetesen az is közrejátszik, hogy a fiatalok elkényelmesednek, és jobb úgy tanulniuk, dolgozniuk, hogy a szülők anyagilag és érzelmileg támogatják őket. Ennek ellenére, a társadalmi normál változása komoly feszültséget generálhat az adott korcsoportokon belül is, mivel az önálló életet gyakran az érettséggel hozzák párhuzamba.

Lelo

A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem pénzügy számvitel alapszakon, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen befektetéselemző mesterszakon. 2020 tavasza óta foglalkozom részvényekkel és kriptovalutákkal, a BitcoinBázis csapatához 2024 januárjában csatlakoztam, ahol első sorban technikai elemzéseket, kutatásokat és árfolyam-előrejelző modelleket készítek.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél