Tényleg évi 575 millió órát töltünk a cookie-bannerekre való kattintgatással?

2024.11.17.
Olvasási idő: 3 perc

A cookie-bannerek mára az online böngészésünk szerves részévé váltak. Minden alkalommal, amikor egy új webhelyre érkezünk, arra kérnek minket, hogy fogadjuk el a süti-beállításokat. Gondoltad volna, hogy ez a pár másodperces bosszantó apróság évente több százmillió órájába kerül az európaiaknak?

A Legiscope egyik szerzője egy érdekes gondolatkísérletre vállalkozott. Kiszámolta, hogy az európaiak mennyi pénzt és időt veszítenek a süti-bannerekre való folyamatos kattintgatással.

A cookie-bannerek megdöbbentő költségei

Az Európai Unió 2002-ben bevezetett adatvédelmi rendelete előírja a weboldalak számára, hogy beleegyezést kell kérniük a felhasználóktól az adataikhoz való hozzáféréshez. Bár a szabályozások mögött álló szándék célja az volt, hogy fokozza a magánélet és az adatok védelmét, a felhasználók magánéletére gyakorolt tényleges hatás mára elhanyagolhatóvá vált. A legtöbb süti ma már a webanalitika megkönnyítésére, a felhasználói viselkedés megértésére, valamint a hirdetések és a kulcsszavas forgalom hatékonyságának javítására szolgál.

Emellett az Unióban szigorú adatvédelmi szabályok vannak érvényben. Ezért egy felhasználó aktív nyomon követése a weboldalon tett látogatásán túl szinte lehetetlen, és ehhez bírósági végzésre lenne szükség. Így a süti-beleegyezés, a jó szándék ellenére, sokaknak bosszantó és kellemetlen élménnyé vált. A bannerek ismétlődő jellege „banner-fáradtsághoz” vezethet. Ilyenkor a felhasználók érzéketlenné válnak, és gondolkodás nélkül az „Elfogadom” gombra kattintanak, hogy minél hamarabb visszatérjenek a feladataikhoz.

575 millió óra és 14,37 milliárd euró – ennyibe kerül a süti-banner?

A Legiscope a következőképpen jutott a megdöbbentő számokra. Az Unióban körülbelül 404,28 millió fő rendelkezik internettel. Egy felhasználó évente átlagosan 1200 weboldalt látogat meg, és az esetek 85%-ában találkozik valamilyen cookie-bannerrel. Azt feltételezték, hogy átlagosan 5 másodpercbe telik kezelni a bannert, ami összeadva évi 1,42 órát jelent egy embernek. Ezt megszorozva az internettel rendelkező lakossággal megkapjuk, hogy évente 575 millió órát tölt Európa a cookie-bannerekre való kattintgatással.

Érdekelhet: 54 milliárd cookie került hackerkézre: mire jók a sütik miért vadásznak rájuk?

Ha a kiesett időt gazdasági szempontból is vizsgáljuk, a cookie-bannerekre fordított idő pénzben is kifejezhető. Az európai 25 eurós átlagos órabérrel számolva a teljes összeg 14,375 milliárd euró. Ahhoz, hogy az évben előforduló összes süti-bannert kezeljük, 287 500 embernek kellene 8 órán keresztül kattintgatnia.

Bár ezek az adatok csupán egy egyszerű becslés eredményei, így lehetnek túlzóak, de a lényeg ugyanaz. Összeadva rengeteg időt és energiát vesznek el a jószándékú süti-bannerek, és ezért sokan egyre kevésbé kedvelik őket. Ezért felmerülhet a kérdés: vajon tényleg javítják az adatvédelmet?

Valóban megvédik az adatainkat?

A cookie-bannerek 2002-es bevezetése egy olyan időszakban történt, amikor az adatok és azok védelme mindennapos témának számított, és sokan a globális megfigyeléstől is tartottak. Ezért a szabályozók általános alapelvként vezették be, hogy a felhasználóknak hozzá kell járulniuk az adataik tárolásához. Voltak tervek a szabályok frissítésére, de végül nem történt változás. Azonban a sütik szerepe és fontossága jelentősen megváltozott.

Manapság a kisvállalkozások többnyire a felhasználók pontos azonosítása nélkül használják a sütiket. De ez nem jelenti azt, hogy egyes vállalkozások ne alkalmaznának tömeges nyomon követést. Néhány vállalat tömegesen osztja meg a felhasználói adatokat a jelentős partneri csoportjával, és ilyen esetekben bizony a sütik segítségünkre lehetnek.

Összegzés

A cookie-bannerek a modern internethasználat szükséges, de problematikus elemei. A megnyugvás helyett sokkal inkább frusztrációt és időveszteséget keltenek. Csak Európában több százmillió órát emésztenek fel, és hozzájárulnak a termelékenység romlásához. Ezért egyre többen gondolják úgy, hogy felül kéne vizsgálni a már 2002 óta érvényben lévő szabályozást.

Kapcsolódó:

Ezek a legjobb privacy böngészők 2024-ben

Tényleg megfigyel a Nagy Testvér, vagy csak paranoiás vagy?

A Google új Privacy Sandbox sütije nagyon nem tetszik a versenyhivataloknak

dozsaben

Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tanulok, és aktív tagja vagyok egy szakkollégiumnak. Érdeklődési köröm széles skálán mozog: a nemzetközi gazdaságtantól a globális politikai folyamatokon át a politikai és társadalmi jelenségekig. A szerkesztőséghez 2023-ban csatlakoztam azzal a céllal, hogy közérthető, mégis mélyreható írásokon keresztül hozzam közelebb az összetettebb témákat az olvasókhoz.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél