Trump Oroszország részeként ismerné el a Krím-félszigetet

2025.03.19.
Olvasási idő: 1 perc

Donald Trump amerikai elnök kormánya állítólag azt fontolgatja, hogy egy esetleges jövőbeni, az orosz-ukrán háborút lezáró békeszerződésben orosz területként ismerné el a Krímet.

A Semafor jelentése belső forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a Trump-kormány egy esetleges békeszerződést követően hajlandó lenne orosz területként elfogadni a Krím-félszigetet, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától. Emellett amerikai tisztviselők arról is tárgyaltak, hogy a Fehér Ház az ENSZ-t is szorgalmazná, hogy ugyanezt tegye. A Semafor szerint Trump hivatalosan még nem hozott semmilyen döntést, és a kamerák előtt nem is beszélt a Krím-kérdésről.

A Krímet a legtöbb ország Ukrajna részeként ismeri el, és Kijev kijelentette, hogy vissza akarja kapni a fekete-tengeri félszigetet, bár elismerte, hogy egyelőre irreális lenne erőszakkal visszavenni azt.

A Kreml többször is kijelentette, hogy a Krím, ahol jelenleg Oroszország fekete-tengeri flottája állomásozik, és amelynek az elcsatolás előtti lakossága is többnyire orosz anyanyelvű volt, formálisan már Oroszország része, és kizárt, hogy egy esetleges békeszerződés után visszaadják azt.

Sikeres volt Trump és Putyin közel kétórás telefonbeszélgetése

A Semafor egy nappal azelőtt tette közzé a Krímről szóló jelentését, hogy Trump és Putyin március 18-án közel két órán keresztül tárgyalt egy esetleges békeszerződésről.

A telefonbeszélgetés mindkét fél szerint „jó eredménnyel” zárult, amit az is jól mutat, hogy a tárgyalást követően Putyin azonnal felfüggesztette az ukrán energetikai infrastruktúrával szembeni támadásokat. Az orosz elnök emellett jóakarata jeléül Kijevbe szállítja az ukránok 23 súlyosan sebesült katonáját, akiket jelenleg Oroszországban kezelnek.

A két vezető abban is megállapodott, hogy azonnali béketárgyalásokat kezdenek Szaúd-Arábiában a tartós békéről. Putyin feltétele azonban az volt, hogy az USA-nak fel kell függesztenie az összes, Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési segélyt.

Ugyanakkor nem csak a háborúról esett szó a beszélgetés során. Trump és Putyin a geopolitikai problémákról is tárgyalt, és megegyeztek abban, hogy nagyhatalmakként stabilizálniuk kell a válságövezetekben kialakult helyzetet, és vissza kell szorítaniuk a nukleáris fegyverek elterjedését.

TK

Közgazdasági tanulmányaim révén kerültem közel a globális folyamatok elemzéséhez, azóta pedig egyre inkább a geopolitika és a makrogazdasági trendek váltak a fő érdeklődési területeimmé. Emellett élénken figyelem a tudományos-technológiai fejlődést, különös tekintettel az űrkutatásra, amely szerintem a következő évtized egyik kulcsterülete lesz.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,

Mielőtt továbblépnél