Az Európai Unióban a napenergia-termelő kapacitás az elmúlt években soha nem látott ütemben növekszik: a SolarPower Europe becslése szerint 2024-ben már elérte a 338 gigawattot. Ez óriási lépés a függetlenebb, tisztább energiaellátás felé. Európa napenergiaboomja azonban rávilágított a rendszer gyenge pontjaira: ezeket a hálózatokat alapvetően soha nem arra tervezték, hogy képesek legyenek ennyi megújuló energia kezelésére.
Hogyan gyorsult fel ennyire és mivel jár a zöld átállás?
Hogy csökkentse az orosz energiától való függőséget, és felpörgesse a fenntartható energiaátmenetet, az EU 2022-ben egy igen ambiciózus céllal állt elő: 2030-ig 700 gigawattnyi napenergia-kapacitás telepítését harangozta be, ami több százmillió otthon áramellátását biztosítaná.
A gyors bővülés azonban a kontinens egyik legnagyobb infrastrukturális kihívásává vált, a régi hálózatok ugyanis nem képesek lépést tartani a fejlődéssel. A Eurelectric (az európai villamosenergia-ipar érdekképviseleti szervezete) arra figyelmeztet, hogy Európa elosztóhálózatainak fele 2030-ra már negyvenévesnél idősebb lesz. Mindez már most is kézzelfogható problémákat szül: az európai villamosenergia-rendszerirányítók szövetsége (ENTSO-E) szerint csak 2024-ben több mint 8 600, az előző évhez képest közel tízszer több túlfeszültségi esetet jelentettek.
Európa elavult infrastruktúrája behúzhatja a kéziféket
Az Epoch Timesnak adott nyilatkozatában Susanne Nies, a Helmholtz Center Berlin energiapiaci elemzője és projektvezetője elmondta, hogy a franciaországi és németországi vidéki hálózatokat még az 1950-es években építették, amik már majdnem 70 évesek. Nies kifejtette továbbá, hogy Európa villamosenergia-rendszere eredetileg egyirányú áramlásra készült, ma már azonban a többmilliónyi napelem által visszatáplált energia kétirányú áramlást igényel. Az iparági szakértő egy rugalmasabb, modern rendszerben látja a megoldást,
ami a nagy, régiós szuperhálózatok mellett vészhelyzetek esetén is lehetővé teszi a kisebb, helyi hálózatok önálló működését.
Ehhez azonban technológiai és infrastrukturális (rengeteg új kábel, kapcsoló, digitális vezérlőrendszer) szempontból is hatalmas beruházásokra lesz szükség. Európa tehát mérföldkőhöz érkezett: a napenergia rohamos terjedése óriási lehetőség a jövőre nézve, de csak akkor, ha a villamos hálózat is fel tud zárkózni.
Mely európai országok küzdenek feszültségingadozásokkal és áramszünetekkel?
Európa-szerte egyre több a feszültségingadozás az elektromos hálózatokban, amit részben a megújuló energiaforrások gyors terjedése okoz. A Eurelectric adatai szerint 2024-ben a legtöbb ilyen eset Svédországban történt, de Szlovénia, Moldova és Románia is növekedést tapasztalt. Vannak viszont jó példák is: Magyarországon második éve csökken az incidensek száma, Spanyolországban, Hollandiában és Franciaországban pedig egyetlen esetet sem jegyeztek.
2025 tavaszán azonban hatalmas áramszünet bénította meg Spanyolországot és Portugáliát, aminek következtében több millió otthon és vállalkozás maradt áram nélkül. Spanyolország napenergiából származó árama 5 év alatt 8%-ról 21%-ra nőtt, ami hatalmas ugrás egy idejétmúlt infrastruktúra számára.
Bár Nies szerint a spanyolországi problémák forrása nem feltétlenül maguk a napelemhálózatok, hanem a korszerűtlen villamosenergia-hálózat, Harry Wilkinson energiapolitikai szakértő úgy véli, hogy a megújuló energiaforrások technológiai szempontból alapjáraton nehezebben kezelhetők, ami önmagában is kihívást jelent a rendszer számára. Németország hálózata például integrált (négy átviteli rendszerirányító és közel 900 elosztórendszer-üzemeltető), míg Spanyolországé elszigeteltebb.
Kathryn Porter energetikai tanácsadó bejegyzésében hangsúlyozta, hogy
Spanyolország hagyományos energiatermelése az ország északi és keleti részére koncentrálódik, míg a déli térséget a megújuló energiaforrások uralják – ez pedig a déli hálózatot gyengévé és egyre nehezebben szabályozhatóvá teszi.
Több energia, több kihívás
Az Ember Climate energiapiaci elemzőintézet adatai szerint ma már az EU áramtermelésének több mint 22%-a származik napenergiából, ami kétszer több, mint Kínában és háromszor több, mint az Egyesült Államokban. Az áram iránti kereslet mindeközben stagnál, ami megnehezíti az egyre inkább időjárásfüggő megújuló forrásokra épülő energiarendszer kiegyensúlyozását.
Wilkinson szerint a napenergia gazdasági hatásainak vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a hálózat működtetésének költségeit és a megújuló energiaforrások magas arányának rendszerre gyakorolt hatása. Az olyan időjárásfüggő és kiszámíthatatlanabb forrásokra, mint a nap- vagy szélenergiára nagymértékben támaszkodva nehezebb fenntartani a feszültség és a frekvencia stabilitását.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azonnali és nagyszabású hálózatfejlesztést sürget: az EU-ban 2025-re több mint 60 milliárd eurót (több mint 23 billió Ft) – kétszer annyit, mint 10 éve – lát elő villamosenergia-hálózatokra. Az új, tisztaenergia-projektek azonban gyorsabban nőnek, mint ahogy a hálózat képes őket befogadni, így a lemaradás még így is hatalmas: az új napelemparkok nehezen csatlakoznak, a dél-európai energiát pedig nehéz eljuttatni az északi ipari központokba. Az Európai Beruházási Bank figyelmeztet, hogy a nem elegendő beruházás az egész kontinens versenyképességét kockára teszi – ezek a beruházások azonban súlyos milliárdokat emésztenek fel.
Megtorpanhat a napelemboom Európában
A hálózati szűk keresztmetszetek, csökkenő állami támogatások és lassú engedélyezési folyamatok tíz év folyamatos növekedés után 2025-ben az új napelem-telepítések számának csökkenését okozhatják Európában – figyelmeztet a SolarPower Europe.
A visszaesés főként a háztartási napelemek piacát érinti, különösen azokat a lakástulajdonosokat, akik eddig a növekedés motorjai voltak. A 2022-es energiaválság hatására csökkentek a támogatási programok, aminek hatására a vezető háztartási napelempiacokon 2023-hoz képest 60%-kal, míg Spanyolországban, Lengyelországban és Németországban több mint 40%-kal csökkent a telepítések száma.
Szakértők szerint a megújuló energia terjedését az európai hálózatok túlterheltsége is visszafogja: az Ember tavalyi jelentése „sürgető feszültségi jelekről” számolt be, míg a Strategic Energy Europe szerint több mint 1 700 gigawatt potenciális megújuló kapacitás várakozik a hálózatba történő csatlakozásra.
