Az emberiség évtizedek óta fantáziál arról, milyen lesz, ha egyszer kapcsolatba lépünk egy idegen civilizációval. A sci-fi irodalom inváziókról, bölcs tanítómesterekről vagy éppen furcsa kísérleteket végző idegenekről mesél – ám a valóság valószínűleg egészen más lesz. Egy új elmélet szerint az első idegen jelet, amelyet észlelünk, nem egy csendes, barátságos üzenet lesz, hanem egy rendkívül erős és feltűnő jelenség, ami talán egy hanyatló civilizáció utolsó nyoma.
Egy új megközelítés: az „Eschatian hipotézis”
A Columbia Egyetem kutatója, David Kipping új tanulmányában – amely „The Eschatian Hypothesis” címen jelenik meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban – arra hívja fel a figyelmet, hogy az elsőként felfedezett égitestek, jelenségek vagy civilizációk szinte soha sem tipikusak.
A csillagászat története ezt számos példával alátámasztja. Az első exobolygókat például nem a leggyakoribb csillagok körül fedezték fel, hanem pulzárok mellett – mert ezek különösen erős és feltűnő jeleket bocsátanak ki. Ugyanez igaz a szemmel látható csillagokra is: az éjszakai égbolt legfényesebb csillagai gyakran óriások, miközben a legtöbb csillag valójában apró és halvány.
Kipping szerint ugyanez a logika érvényes az idegen civilizációkra is. Az első, amit észlelünk, valószínűleg nem lesz átlagos, hanem egy rendkívül erős, feltűnő és talán rövid életű jelenség. Innen ered a „loud” vagyis „hangos” civilizáció kifejezés.
A „hangos civilizációk” lehetnek a haldokló világok jelei
Az „Eschatian” kifejezés az eszkatológia szóból származik – ez a vallástudományban a világvégéről, a halálról és az utolsó ítéletről szóló tanításokat jelenti. A hipotézis szerint a hangos technológiai jelek akár egy civilizáció hanyatlásának vagy végóráinak melléktermékei is lehetnek.
Kipping példaként említi a Földet: ha egy fejlett civilizáció messziről figyelné bolygónkat, talán észrevenné az emelkedő szén-dioxid-szintet, a műholdas hálózatokat, vagy a vegyi szennyezéseket, mint egy technológiai társadalom kétségbeesett, instabil állapotának jeleit.
Egy másik lehetőség, hogy a „hangos jel” nem véletlen melléktermék, hanem tudatos segélykiáltás. Kipping példaként említi az 1977-es híres Wow! jelet, amelyet egyesek ma is lehetséges idegen forrásnak tartanak – talán éppen egy elhaló civilizáció utolsó üzeneteként.
Ez is érdekelhet: Miért titkolózunk? – Öt fontos kulcspont a kongresszusi UFO-meghallgatáson
Hogyan kellene keresnünk az idegeneket?
A kutató szerint a jövő idegenkereső programjainak nem szabad csupán szűk technoszignatúrákra – például rádióhullámokra vagy lézeres üzenetekre – koncentrálniuk. Ehelyett széles spektrumú, gyorsan változó jelenségekre kell fókuszálni, amelyek nehezen illeszthetők be a ma ismert asztrofizikai magyarázatok közé.
Kipping úgy véli, a legjobb esélyt a nagy égboltfelmérő programok jelentik, mint például a Vera Rubin Observatory vagy a Sloan Digital Sky Survey, amelyek folyamatosan figyelik az égboltot. Ezek az eszközök képesek kiszúrni szokatlan fényességváltozásokat, rendellenes spektrumokat vagy mozgásokat, amelyek akár egy mesterséges eredetű forrásra is utalhatnak.
„Ha valóban van esélyünk elsőként észlelni egy technológiai civilizációt, akkor az valószínűleg egy nagyon hangos és nagyon rövid életű jel lesz – egy olyan, amely eltér mindentől, amit eddig láttunk” – fogalmaz Kipping.
A valóság távol áll a sci-fi kliséktől
A kutató szerint nem valószínű, hogy az első kapcsolat egy földet megszálló inváziós flotta vagy barátságos mentőexpedíció lesz, ahogy a filmekben látjuk. Sokkal inkább egy távoli, erőteljes, de átmeneti jel, amely egy idegen társadalom utolsó fellángolását tükrözi.
A csillagászat története ugyanis azt mutatja, hogy mindig a legfeltűnőbb, leghangosabb jelenségeket látjuk meg először, nem a leggyakoribbakat. Ha tehát valaha észlelünk egy másik civilizációt, az valószínűleg már épp az eltűnés szélén áll.
