A Világgazdasági Fórum (WEF), a Londoni Imperial College és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos magas rangú tisztviselője és politikusok sokasága dicsekedett azzal, hogy milyen nagyszerű járványkezelést hajtottak végre a Covid-járvány során. És bár a járvány okozta problémákat és veszélyeket nem kell elbagatellizálni, az átlagosan 99,8%-os túlélési arányú virus vonatkozásában bevezetett, sokszor túlzó intézkedések nagyon komoly ellenhatást váltottak ki.
Ahelyett, hogy az embereket félelemre sarkallták volna, felébresztettek sok millió korábbi szkeptikust, akiket ma már jóval nehezebb lesz rávenni bármilyen pánikra járványveszély kapcsán. Egyszerűen ezek a szervezetek rengeteget veszítettek a hitelességükben, ami tökéletesen megmutatkozott a közelmúltbeli hantavírus-riadó esetén is, amely gyakorlatilag nem váltott ki észrevehető reakciót a közvéleményben.
Folyamatosan tesztelik a közvélemény ingerküszöbét a járványpánikkal
Nagyon komolyan erodálódott az egészségügyi szervezetek, sőt úgy általában a vezetői szerepet mutató intézmények hitelessége, amit csak erősített például az, hogy az USA Donald Trump vezetésével a korrupcióra hivatkozva ki is lépett a WHO-ból. Ennek következtében a WHO elvesztette teljes finanszírozásának legalább 20%-át és most súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd.
Válaszul az ENSZ, a szervezet és a rendszerhű média komoly kampányba kezdett a világszervezet fontosságáról és a hantavírus veszélyességéről. Azt kevésbé említették meg az orgánumok, hogy a hantavírus esetén az ember-ember közötti terjedés ritka és csak a dél-amerikai törzsnél fordul elő. A fertőzés nehezen megy végbe, a vírus egyik emberről a másikra csak hosszan tartó érintkezés útján terjed, amelyhez testnedvek érintkezésére is szükség van. Így gyorsan ki is hunyt a hantavírus körüli pánik, az emberek egyszerűen nem kattintottak a hangzatos címekre, főleg, hogy a Covid-hisztéria után az ingerküszöb jelentősen megnőtt.
Ennek eredményeként a WHO ismét kampányba kezdett a sajtóban, és most a Kongói Demokratikus Köztársaságban kirobbant ebolajárvány veszélyeire figyelmeztetnek. A WHO igazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus több anyagi támogatást kért a kitörés kapcsán, ami állítólag 13 embert fertőzött meg az afrikai országban. A Kongói Demokratikus Köztársaságban az 1970-es évek óta legalább 17 ebolajárvány volt már, de egyik sem vezetett globális járványhoz. Az utolsó alkalom, amikor Európát vagy Amerikát érintette az ebola, 2014-ben volt, amikor az amerikai járványügyi hatóság több tucat hordozót azonosított az USA-ban, és két halálesetet is rögzített.
Gyakorlatilag semmi sem történt, annak ellenére, hogy a média viharos erejű lármát csapott arról, hogy egy halálos pestis van a küszöbön. Egyébként több oka van, hogy az ebola nem igazi járványvírus: hosszabb a lappangási ideje és a tünetmentes beteg nem fertőz, plusz csak testnedvekkel terjed. És a betegség nagyon gyorsan ledönti a beteget, aki nem képes dolgozni, járkálni, további embereket fertőzni. Nem kell elbagatellizálni természetesen a súlyos, fertőz betegségek kockázatát, de a WHO és más szervezetek által folytatott pánikkeltésre egyáltalán nincs szükség.
