kristály

Egy kristály, amit a tudomány ma sem tud mesterségesen előállítani

Start

A történelem első nukleáris robbanása nemcsak a világot változtatta meg örökre, hanem olyan különleges anyagokat is létrehozott, amelyek még ma is meglepik a kutatókat. A tudósok most egy teljesen új kristályt azonosítottak a Trinity-teszt helyszínéről származó olvadt üvegmaradványokban, amelyet jelenlegi laboratóriumi technológiával gyakorlatilag lehetetlen előállítani.

A felfedezés azért különösen izgalmas, mert a kristály olyan extrém körülmények között keletkezett, amelyek a Földön szinte soha nem fordulnak elő természetes módon.

A Trinity-teszt öröksége még mindig tartogat meglepetéseket

1945. július 16-án hajtották végre az első atomrobbantást az amerikai New Mexico sivatagában. A Trinity névre keresztelt teszt során akkora hő és nyomás keletkezett, amely pillanatok alatt teljesen átalakította a környezetet.

A robbanás hatására a homok megolvadt, majd különleges zöldes üveggé alakult, amelyet ma trinititként ismerünk. A kutatók évtizedek óta vizsgálják ezt az anyagot, mert a robbanás során olyan ritka ásványi szerkezetek jöttek létre benne, amelyek máshol szinte nem is léteznek.

Most egy újabb különleges képződményt találtak: egy kalciumot, rezet és szilíciumot tartalmazó kristályt, amely úgynevezett klatrát szerkezetű.

Ez is érdekelhet: Hat évtized után ismét levegőbe emeltek egy atomreaktort – új korszak küszöbén a nukleáris ipar?

Olyan körülmények kellettek hozzá, amelyek szinte elképzelhetetlenek

A kutatók szerint ez a kristály normál laboratóriumi környezetben nem hozható létre. A szerkezet kialakulásához extrém hőmérsékletre, hatalmas nyomásra, gyors olvadásra és villámgyors lehűlésre volt szükség egyszerre.

A robbanás során a talaj gyakorlatilag néhány másodperc alatt párolgott el és szilárdult vissza, miközben teljesen új kristályszerkezetek formálódtak.

A szakemberek szerint a most felfedezett anyag azért is különleges, mert metastabil szerkezetű. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak nagyon szűk és rendkívül szélsőséges körülmények között képes létrejönni és fennmaradni.

Nemcsak a múltat, hanem az univerzumot is segíthet megérteni

A kutatók szerint az ilyen kristályok vizsgálata jóval túlmutat az atomfegyverek történetén. Az extrém környezetekben kialakuló anyagok segíthetnek jobban megérteni például a meteoritbecsapódásokat, villámcsapásokat vagy akár bolygóütközéseket is.

A tudósok úgy vélik, hasonló folyamatok zajlanak le más égitesteken vagy kozmikus események során is. Ezért ezek az apró kristályok valójában olyan „időkapszulák”, amelyek bepillantást engednek az anyag viselkedésébe egészen szélsőséges fizikai környezetekben.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Latest from Blog

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,