Amikor a Föld nyelvi sokszínűségére gondolunk, többnyire a ma aktívan használt, nagyjából hétezer beszélt nyelvből indulunk ki. Ez a lenyűgöző adat azonban csupán egyetlen pillanatfelvétel az emberiség több tízezer éves történetében. Nyelvészek és antropológusok átfogó becslései szerint a modern ember megjelenése óta messze nem csupán a ma ismert nyelvek léteztek. A történelem során összességében több tízezer – egyes szakértői modellek alapján harmincezer és százezer közötti – teljesen önálló nyelv született meg, formálódott át, majd tűnt el végleg.
Az emberi beszéd kialakulásának pontos időpontja a mai napig a tudomány egyik legizgalmasabb rejtélye, de abban a legtöbb kutató egyetért, hogy a Homo Sapiens legalább százezer éve használ komplex szimbolikus kommunikációt. Ennyi idő alatt a nyelvek az élő szervezetekhez hasonlóan folyamatos evolúción mentek keresztül. Fejlődtek, ágaztak el, majd idővel kihaltak.
A történelem előtti korokban, amikor a kisebb emberi közösségek földrajzilag elszigetelve éltek, vándorló életmódot folytattak, a nyelvi elkülönülés meglepően gyorsan ment végbe. Elegendő volt néhány generációnyi elszeparáltság egy újonnan benépesített völgyben vagy szigetcsoporton, és a korábbi közös beszédmódból máris egy önálló, a szomszédos törzsek számára teljesen érthetetlen nyelv alakult ki. Mivel az írásbeliség megjelenése az emberiség történetének csak a legutóbbi néhány ezer évét fedi le, a valaha létezett nyelvek hatalmas többsége nyomtalanul veszett a múlt homályába.

Az angol lett a világ nyelve
A nyelvek ezen a természetes világában a hódítások, a birodalmak és a technológiai forradalmak hoztak gyökeres változást, amelyek közül az angol nyelv felemelkedése jelentette a legdrámaibb fordulatot. Az angol eredetileg csupán egy maroknyi germán törzs által beszélt, lokalizált dialektuscsoport volt az Európa szélén fekvő Brit-szigeten. Felemelkedése a 17. és 18. századtól kezdve a Brit Birodalom globális terjeszkedésével kapott megállíthatatlan lendületet. A gyarmatosítás során az angol közigazgatási, kereskedelmi és oktatási nyelvvé vált Ázsiától Amerikán át Ausztráliáig.
A folyamatot az ipari forradalom brit technológiai fölénye, majd a 20. században az Egyesült Államok gazdasági, katonai és kulturális szuperhatalmi státusza pecsételte meg. A hollywoodi filmek, a popzene, a globális pénzügyi rendszerek, valamint az internet és a számítástechnika elterjedése az angolt a történelem első igazi, bolygószintű nyelvévé tette.
Ez a felgyorsult globalizáció és a domináns nyelvek egyeduralma azonban drámai módon felülírta a nyelvek korábbi természetes egyensúlyát. Míg az angol napjainkban a globális kommunikáció és a tudomány kikerülhetetlen kapocsként működik, a kis lélekszámú közösségek anyanyelvei rohamtempóban szorulnak háttérbe.
A szakértők riasztó előrejelzései szerint a ma még létező hétezer nyelv csaknem fele az évszázad végére végleg elnémulhat, ahogy a fiatalabb generációk átállnak a nagyobb világnyelvekre. A valaha létezett tízezernyi elhallgatott nyelv története így nemcsak tudományos kuriózum, hanem éles figyelmeztetés is arra, hogy a még megmaradt nyelvi örökségünk védelme az egyik legsürgetőbb feladatunk a kultúrák egyre homogénebb világában.