Francia atomrobbantásról hátramaradt radioaktív részecskéket hord a szaharai homokfelhő Európába

2021.03.06.
Olvasási idő: 2 perc

A héten több portál is beszámolt róla, hogy a Földközi-tengeren keresztül radioaktív részecskéket tartalmazó homokot fúj a szél a Szahara algériai területéről Európa felé. A „radioaktív szaharai homok” Dél-Európa egyes részein okozott szennyeződést.

A Nyugati Radioaktivitás-ellenőrzési Szövetség (Acro) jelentése szerint a tudósok egy február óta zajló jelenségre figyeltek fel, amely során sivatagi homokot vizsgáltak Franciaország különböző részein. A minták vizsgálata után megerősítették, hogy a homok radioaktív részecskéket is tartalmaz, amit egy Észak-Afrikát nemrég letaroló vihar kavart fel és fúj északra. A vihar során radioaktív részecskék is a porfelhőkbe kerültek, ami még az 1960-as években Algériában – akkor még gyarmati területen – végzett francia atomkísérletek után maradt hátra.

Egyes szakértők állítják, a porfelhő nem veszélyes, mások viszont kiemelik, hogy a porban cézium-137 radioaktív izotóp részecskék találhatóak, és ezért inkább otthonmaradást javasolnak.

Az Euronews egy francia nukleáris szennyezést vizsgáló nonprofit szervezetre hivatkozva írja, hogy az „Acro állítása szerint megvizsgálta a szaharai port, amit Jurában, nem messze a francia-svájci határnál gyűjtöttek össze.”

„Figyelembe véve a széles körű homogén lerakódásokat, az elemzési eredmény alapján az Acro becslései szerint a homokban 80 000 bq/km2 cézium-137 volt” – áll a szervezet közleményében.

„Ez a radioaktív szennyezés, amely messziről, 60 évvel korábbi nukleáris robbantás helyéről származik, emlékeztethet bennünket az örökös szaharai radioaktív szennyezésére, amelyért Franciaország a felelős” – tették hozzá.

Rövidtávon az egészségügyi hatása a radioaktív homoknak elhanyagolható, de szakértőkre hivatkozva az Euronews írása szerint további radioaktív részecskéket szállíthat a szaharai homok Európa irányába.

„Meglehetősen vastag felhő kúszik át a Földközi-tengeren, lefedve többek között Spanyolországot, Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Németországot, ahol jelenleg több helyről is „sáresőt” jelentettek.”

A franciák „Gerboise Bleue” kódnéven robbantottak 1960. február 13-én Algériában, akkor külön figyeltek rá, hogy az anyaországtól távol eső helyen hajtsák végre a nukleáris kísérleteket így védve a francia lakosságot.

Jelentések szerint a porfelhő Törökországot is elérheti, ahol az egészségügyi hatóságok már elkezdték figyelmeztetni a lakosságot, hogy maradjanak néhány napra otthon.

(Borítókép: Lyon látképe 2021 február 6-án, amikor szaharai homok hullott a városra. Forrás: Gautier Devoucoux)

Kapcsolódó:

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian