Újabb nyomokra bukkantak, melyek átírhatják az emberi evolúció történetét

2021.08.17.
Olvasási idő: 1 perc

Új nyomra bukkantak a kutatók a gyenyiszovai ősember génjeit illetően: a Fülöp-szigetek lakosaiban lelhető fel legjobban az egykor még ismeretlen emberfajta genetikája.

2010-ben jelentette be egy kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport először, hogy egy ismeretlen emberfajt találtak. A maradványok konkrétan olyan apróak voltak, hogy egy ember tenyerében kényelmesen elfértek, a kutatóknak viszont sikerült egészen a neandervölgyi emberhez visszavezetni a csontok eredetét. A rejtélyes embercsoport, melynek maradványait egyébként az Altaj hegységnél fedezték fel, gyenyiszovai embernek lett megkeresztelve. A legújabb felfedezést pedig, miszerint az említett emberfaj genetikája az ayta magbukun Fülöp-szigeteki negritó csoportnál lelhető fel, átírhatja az emberi evolúció történetét.

„A tény, hogy az ayta magbukun csoportnak lehet a legtöbb köze a gyenyiszovai ősemberhez, váratlanul ért, és kíváncsian várom a folytatást, mivel a korábbi tanulmányok eddig még nem kötődtek ekkora mennyiségben más Fülöp-szigeteki lakosokhoz” – nyilatkozta João Teixeira, aki az ausztrál Adelaide Egyetemen tett látogatást.

Valóban elég komoly adatokról beszélhetünk, a legújabb fejlemények szerint ugyanis az említett csoport körülbelül 5 százaléka a gyenyiszovai ősember leszármazottja. Ez a szám pedig sokkal több, mint a korábbi felmérésekben megállapítottak, ahol az ausztrál és pápuai felvidéken élő népeknél 4 százalékot mértek. Az ősi rokonokhoz köthető gének száma egyébként a kelet-ázsiai emberekben is jelen van, bár sokkal alacsonyabb szinten.

Kutatások tehát már leszögezték, hogy a gyenyiszovaiak keveredtek a jelenlegi ázsiai népek őseivel. A mostani bizonyítékok viszont tovább csavarják a történelmet, és azt sugallják, hogy a gyenyiszovai ősemberek több helyen és különböző időpontokban is vegyültek a ma élő emberekkel, és ezek változatát láthatjuk ma is. Mindez pedig annak köszönhető, hogy az ősi keveredések kevésbé érintették az ayta magbukunokat, így a gyeniszovai gének könnyen fennmaradhattak bennünk.

Ha az eredmények hitelesek, akkor a Fülöp-szigetek és a környező régiók gyarmatosítása még összetettebb volt, mint eddig gondoltuk” – állítja Chris Stringer, a londoni The Natural History Museum professzora és kutatója.

Fanny

A kriptovaluták iránti érdeklődésem 2020-ban kezdődött – azóta nem tudok szabadulni tőlük. Mélyen beleástam magam a témába, folyamatosan követem a legújabb fejleményeket és kutatom, hogyan formálhatja át mindennapi életünket a blokklánc technológia.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,