Újabb nyomokra bukkantak, melyek átírhatják az emberi evolúció történetét

2021.08.17.
Olvasási idő: 1 perc

Új nyomra bukkantak a kutatók a gyenyiszovai ősember génjeit illetően: a Fülöp-szigetek lakosaiban lelhető fel legjobban az egykor még ismeretlen emberfajta genetikája.

2010-ben jelentette be egy kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport először, hogy egy ismeretlen emberfajt találtak. A maradványok konkrétan olyan apróak voltak, hogy egy ember tenyerében kényelmesen elfértek, a kutatóknak viszont sikerült egészen a neandervölgyi emberhez visszavezetni a csontok eredetét. A rejtélyes embercsoport, melynek maradványait egyébként az Altaj hegységnél fedezték fel, gyenyiszovai embernek lett megkeresztelve. A legújabb felfedezést pedig, miszerint az említett emberfaj genetikája az ayta magbukun Fülöp-szigeteki negritó csoportnál lelhető fel, átírhatja az emberi evolúció történetét.

„A tény, hogy az ayta magbukun csoportnak lehet a legtöbb köze a gyenyiszovai ősemberhez, váratlanul ért, és kíváncsian várom a folytatást, mivel a korábbi tanulmányok eddig még nem kötődtek ekkora mennyiségben más Fülöp-szigeteki lakosokhoz” – nyilatkozta João Teixeira, aki az ausztrál Adelaide Egyetemen tett látogatást.

Valóban elég komoly adatokról beszélhetünk, a legújabb fejlemények szerint ugyanis az említett csoport körülbelül 5 százaléka a gyenyiszovai ősember leszármazottja. Ez a szám pedig sokkal több, mint a korábbi felmérésekben megállapítottak, ahol az ausztrál és pápuai felvidéken élő népeknél 4 százalékot mértek. Az ősi rokonokhoz köthető gének száma egyébként a kelet-ázsiai emberekben is jelen van, bár sokkal alacsonyabb szinten.

Kutatások tehát már leszögezték, hogy a gyenyiszovaiak keveredtek a jelenlegi ázsiai népek őseivel. A mostani bizonyítékok viszont tovább csavarják a történelmet, és azt sugallják, hogy a gyenyiszovai ősemberek több helyen és különböző időpontokban is vegyültek a ma élő emberekkel, és ezek változatát láthatjuk ma is. Mindez pedig annak köszönhető, hogy az ősi keveredések kevésbé érintették az ayta magbukunokat, így a gyeniszovai gének könnyen fennmaradhattak bennünk.

Ha az eredmények hitelesek, akkor a Fülöp-szigetek és a környező régiók gyarmatosítása még összetettebb volt, mint eddig gondoltuk” – állítja Chris Stringer, a londoni The Natural History Museum professzora és kutatója.

Fanny

A kriptovaluták iránti érdeklődésem 2020-ban kezdődött – azóta nem tudok szabadulni tőlük. Mélyen beleástam magam a témába, folyamatosan követem a legújabb fejleményeket és kutatom, hogyan formálhatja át mindennapi életünket a blokklánc technológia.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian