Mire képes a Pegasus és miért ér fel egy tömegpusztító fegyverrel

2021.11.05.
Olvasási idő: 3 perc

A Pegasus nevű kémprogramról kifejezetten sokat hallottunk az utóbbi időben előkerült botrányokkal összefüggésben. A következőkben a program működéséről számolunk be, illetve más digitális nyomonkövetési alternatívákról.

A Pegasus kémprogram egy izraeli technológiai cég, az NSO Group találmánya. A program lopakodva bejut egy okostelefonra, és hozzáfér mindenhez, beleértve a kamerát és a mikrofont is. A Pegasust úgy tervezték, hogy az Android, Blackberry, iOS és Symbian operációs rendszereket futtató eszközökbe beszivárogjon, és megfigyelőeszközzé alakítsa át őket. A vállalat azt állítja, hogy a kémprogramot csak kormányoknak adja el, és kizárólag a terroristák és más bűnözők nyomonkövetésének céljából.

Hogyan működik a program?

A Pegasus korábbi verzióit az okostelefonokra alkalmazások használata közben telepítették vagy egy olyan linkre kattintva vagy dokumentumot megnyitva, amely titokban telepítette a szoftvert az eszközre. Továbbá a célpont közelében lévő vezeték nélküli adóvevőn keresztül is telepíthető volt, vagy akár manuálisan, ha egy ügynök el tudta lopni a célszemély telefonját.

2019 óta a Pegasus felhasználói telepíthetik a szoftvert olyan okostelefonokra, amelyek nem fogadott hívást kapnak a WhatsApp nevű alkalmazáson keresztül. Közben törölhetik a nem fogadott hívásbejegyzését, a telefon tulajdonosa mit sem sejtve a veszélyről. Egy másik alternatíva, hogy egyszerűen egy SMS üzenetet küldenek a készülékre, amely nem jelenik meg értesítésként. Ez azt jelenti, hogy a program legújabb verziója nem követeli meg azt, hogy az okostelefon használója bármit is tegyen. A sikeres támadáshoz és telepítéshez mindössze egy sebezhető alkalmazás vagy operációs rendszer telepítése szükséges az eszközre.

A telepítés után a Pegasus elméletileg bármilyen adatot el tud érni az eszközről, és azt továbbítani tudja a támadónak. A program képeket, videókat, felvételeket, helymeghatározási adatokat, kommunikációs adatokat, webes kereséseket, jelszavakat, hívásnaplókat és a közösségi médián megosztott bejegyzéseket is el tud érni. Az adatlopás mellett aktiválhatja a kamerákat és mikrofonokat valós idejű megfigyelésekre a tulajdonos tudta nélkül.

Kik használták a Pegasust és miért?

Az NSO Group állítása szerint a Pegasust kizárólag a kormányok számára fejleszti, hogy a terrorizmus elleni és bűnüldözési munkában használják, nem pedig tömeges vagy célzott politikai indítttatáső megfigyelésre. Másrészt a vállalat nem hozza nyilvánosságra az ügyfeleinek a listáját.

A publikum a Pegasusról és az állami megfigyelés nyúlüregéről tényfeltáró újságírók egy csoportjának tulajdonába került adatbázis révén értesült, amelyben 50 000 telefonszám volt. A telefonszámok tulajdonosai az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontjai voltak. Kiderült, hogy a Pegasust több tucat országban, köztük Magyarországon is használták politikusok, újságírók, ügyvédek, üzletemberek ellen nem nemzetvédelmi okokra hivatkozva, hanem pusztán politikai indíttatásból.

A megfigyelés más módjai

A Pegasus mellett több más módja is létezik annak, hogy az emberek után kémkedjenek.

A kormányok és a telefontársaságok a mobiltorony adóvevő készülékek jeleit követve nyomon tudják követni a telefon lokációját. A Wi-fi és a Bluetooth jelek szintén felhasználhatók a telefonok követésére. Bizonyos esetekben az alkalmazások és a webböngészők is képesek meghatározni a telefon helyét. A kommunikáció nehezebben lehallgatható, mintha csak nyomon szeretnénk követni valakit, de ez se lehetetlen, ha gyenge vagy esetleg hiányzik a titkosítás.

Egy ilyen jellegű kémfegyverrel szemben az átlagember védtelen, és bárki áldozatául eshet a támadásnak, ami a magánéletünk ellen irányul. A legtöbben abban a hiszemben ringatják magukat, hogy a Facebook és a többi big tech is rengeteget tud rólunk, de egy másik ismert érv, hogy az emberek önmaguk és adataik elbagattelizálásával védekeznek, kijelentvén, hogy miért is akarna egy állam ártatlan – de legféltettebb – titkai után kutakodni.

Nos, a Stasi, a Gestapo, az ÁVH, az egyiptomi vagy épp az észak-koreai titkosszolgálat is pont ezt szeretné, hogy hidd. Hogy jelentéktelen vagy, hogy az adataid nem érnek semmit, de elég csak belegondolni: az államkontroll nem azzal kezdődik, hogy téged erőszakból a falhoz állítanak, hanem a rólad gyűjtött adatokkal, amit hol így, hol úgy – ha szükségét érzik – felhasználhatnak ellened.

Gyuri

Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetemen gazdálkodási és menedzsment szakán végeztem. A BitcoinBázis csapatának 2021 óta vagyok tagja, ahol technológiai, gazdasági és kriptovaluta témájú hírekkel segítem az olvasókat eligazodni a digitális világban.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian