Aggasztó statisztikák kerültek nyilvánosságra a COVID-oltások mellékhatásairól

2022.04.02.
Olvasási idő: 4 perc

Az egyik nagy német egészségbiztosító, az amerikai VAERS és az izraeli egészségügyi minisztérium legfrissebb statisztikái szerint a COVID-oltások mellékhatásai minden, csak nem „ritkák”.

Mára már elég sok információ áll rendelkezésre a COVID-oltásokkal és azok mellékhatásaival kapcsolatban. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal, a BKK ProVita német egészségbiztosító, illetve az izraeli egészségügyi minisztérium aggasztó adatokat osztott meg a vakcinákkal összefüggésben.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal egészségügyi és munkaerő-piaci elemzésekért felelős korábbi vezetője, Jamie Jenkins szerint a COVID-19 gyermekekre jelentett kockázata elenyésző, ezért oltásuk felesleges, a mellékhatás több bajt okoz, mint maga a vírus, főleg az uralkodó omikron variáns.

Jenkins azt mondta egy interjúban, hogy 2 millió 5-11 év közötti gyermeket kell beoltani ahhoz, hogy ebben a korcsoportban egyetlen intenzív osztályra való felvétel megelőzhető legyen.

„Egy olyan változat esetében, mint az omikron, körülbelül négymillió vakcinaadagot kellene beadni kétmillió gyermeknek ahhoz, hogy megelőzhető legyen egy intenzív osztályra való felvétel. Kevésbé súlyos betegségek esetén 58 000 gyermek oltása megelőzné egy gyermek kórházi felvételét. Az oltás felesleges.”

A Pfizer visszalép az 5 év alatti gyermekek oltásától

Míg az egészségügyi szervek a 6 hónapos csecsemők COVID-oltását is erőltetik, addig 2022. február 11-én a Pfizer visszavonta az 5 év alatti gyermekekre vonatkozó amerikai sürgősségi felhasználási engedély (EUA) iránti kérelmét. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal és a Pfizer szerint több adatot szeretnének gyűjteni a harmadik adag hatásáról, mivel a két adag nem hozta meg a várt védettséget a 2-5 éveseknél.

Három nappal később Scott Gottlieb, az FDA korábbi biztosa és a Pfizer jelenlegi igazgatósági tagja a CNBC-nek elmondta, hogy az EUA-kérelmet visszavonták, mivel a COVID-esetek olyan alacsony számban fordulnak elő a kisgyermekek körében, hogy nem lehetett kimutatni, hogy az oltásnak haszna lenne.

Az OpenVAERS csapata azonban azt gyanítja, hogy a Pfizer visszavonása mögött sokkal több probléma állhat. Az OpenVAERS 2022. február 21-i, az előfizetőknek küldött e-mailes értesítésében kijelentette:

„Egyik magyarázat sem elégséges, mert mindezek az információk már azelőtt ismertek voltak, hogy a Pfizer február 1-jén benyújtotta kérelmét az FDA-nak. Elgondolkodtató, hogy vajon a kezelési csoportban bekövetkezett nemkívánatos események lehetnek-e az a tényező, amiről sem a Pfizer, sem az FDA nem akar beszélni?”

A csapat ezért egy külön oldalt hozott létre Gyermekjelentések címmel, amely automatikusan frissül. Eddig 45 590 jelentés érkezett az USA-ban ebből a korosztályból, köztük olyan csecsemőkről, akik az anyatejjel történő átvitel miatt károsodtak, számos jelentés érkezett szívizomgyulladásról és halálesetekről is.

Izraelben sem jobb a helyzet

Izrael statisztikái szerint a COVID-oltás mellékhatásai egyáltalán nem ritkák. Egy felmérésből kiderült, hogy a kutatásban részt vevő személyek 0,3%-uk szorult kórházi kezelésre, 4,5%-uknál egy vagy több neurológiai problémát tapasztaltak például bizsergést, Bell-parézist, látáskárosodást, memóriaromlást, halláskárosodást. Az 50 év alatti nők 9,6%-a tapasztalt menstruációs rendellenességeket. A már korábban is fennálló depresszióval küzdők 26,4%-a tapasztalta a tüneteinek súlyosbodását. A már meglévő autoimmun betegségben szenvedők 24,2%-a tapasztalta a betegség súlyosbodását.

Úgy tűnik, hogy a mellékhatások gyakoribbak a fiatalabb nők körében. 10-ből 1 nőnél jelentkeznek menstruációs zavarok. A neurológiai problémák általában csak az oltás után egy hónappal jelentkeznek. Az esetek többségében az adott mellékhatás előfordulása nem volt súlyosabb a harmadik oltás után, mint az előző két adag esetében. Tehát a mellékhatás független az adagok számától.

A német egészségbiztosító is hasonló megállapításra jutott

A német egészségbiztosítási adatok sem jobbak. Andreas Schöfbeck, a BKK ProVita nevű nagy biztosító igazgatósági tagja a Die Welt című lapnak azt nyilatkozta, hogy 10,9 millió oltottból nagyjából 400 ezernek volt valamilyen problémája, ami az oltás számlájára írható. Szerinte az Egészségügyi Minisztérium által nyilvánosan közölt számok köszönő viszonyban sincsenek a magánbiztosítók által mért adatokkal. Schöfbeck a legnagyobb egészségügyi szervezetekhez, többek között a Német Orvosi Kamarához is fordult, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.

Az USA-ban gyakori a szívprobléma

Visszatérve a gyermekekhez, az Archives of Pathology and Laboratory Medicine című folyóiratban három patológus arról számolt be, hogy a kamasz fiúk körében gyakran fordul elő szívizomgyulladás, ami következtében már többen életüket vesztették.

Az Egyesült Államokban a VAERS (Vaccine Adverse Events Reporting System) adatai szintén kérdéseket vetnek fel a potenciálisan halálos szívizomgyulladás kockázatával kapcsolatban, különösen a fiúk esetében. Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention’s Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP) által összehívott 2021. június 23-i ülésen beszéltek arról először, hogy előfordulhat miocarditis és/vagy pericarditis, amely különösen a férfiak körében jelentősen magasabb, mint a nők esetében.

Az ACIP mégis továbbra is ajánlotta az oltás beadását az óvodásoknak és tizenéveseknek, és azt állította, hogy a mellékhatás rendkívül ritka. A VAERS adatai alapján azonban a szívizomgyulladás előfordulási aránya 50 ezer beoltott gyermekre körülbelül 6,5 a 12-17 évesek körében. Emlékszünk még a brit statisztikai hivatal vezetőjének mondatára? 2 millió gyermek beoltása szükséges ahhoz, hogy egyetlen 5-11 éves gyermek ne kerüljön intenzív osztályra a COVID miatt.

Zsófi

Minden érdekel, ami izgalmas, innovatív vagy meghökkentő – legyen szó technológiáról, gazdaságról vagy váratlan fordulatokról a nagyvilágban. Ezek a témák kizökkentenek a hétköznapokból, és új nézőpontokat mutatnak meg.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél