Megoldás az energiaválságra? Több száz szénerőműből lehet atomerőmű

2022.09.15.
Olvasási idő: 3 perc

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma közzétett egy jelentést, amely szerint több száz amerikai szénerőművet át lehetne alakítani atomerőművé, ami új munkahelyeket teremtene, növelné a gazdasági hasznot és jelentősen hozzájárulna a környezetvédelemhez.

A szénről atomenergiára való átállás jelentős mennyiségű tiszta villamos energiát adhatna a hálózathoz, és segíthetné az Egyesült Államokat abban, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátási célját.

A tanulmány megvizsgálta, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a szénerőművek atomerőművekké történő átalakítása. A nemrégiben nyugdíjazott és aktív szénerőművek átvizsgálása után a tanulmányozó csoport 157 nyugdíjazott szénerőművet és 237 működő szénerőművet azonosított, amelyek potenciális jelöltek a szénből atomenergiává történő átalakításra. A csoport megállapította, hogy e telephelyek 80%-a alkalmas a gigawattnál kisebb teljesítményű, korszerű reaktorok elhelyezésére.

A szénről az atomerőművekre való átállás jelentősen javíthatná a levegőminőséget. Az esettanulmány szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása egy régióban 86%-kal csökkenhet, ha a nagy szénerőműveket atomerőművek váltják fel, ami több mint 500 000 benzines személygépkocsi kivonásával egyenértékű.

A foglalkoztatásra is pozitív hatással lenne

Emellett a foglalkoztatás és a gazdasági tevékenység is növekedhetne az adott településeken belül. Ha egy nagy szénerőművet egy hasonló méretű atomerőművel váltanak fel, a tanulmány szerint a régióban a munkahelyek száma több mint 650 állandó álláshellyel bővülhet. A jelentésben szereplő esettanulmány alapján a hosszú távú hatása évente 275 millió dollárnyi további gazdasági tevékenységet eredményezhetnek, ami a helyi adóbevételek 92%-os növekedését jelenti a működő szénerőműhöz képest.

„Ez egy kiemelkedő lehetőség arra, hogy segítsük az ország különböző településeit a munkahelyek megőrzésében, az adóbevételek növelésében és a levegőminőség javításában” – mondta Dr. Kathryn Huff atomenergiáért felelős helyettes államtitkár. „A tiszta energia jövője felé haladva helyhez kötött megoldásokat kell kínálnunk, és olyan igazságos energiaátmenetet kell biztosítanunk, amely nem hagyja magára a közösségeket.”

A széninfrastruktúra újrafelhasználása a fejlett atomreaktorok számára csökkentheti az új nukleáris technológia kifejlesztésének költségeit is, 15% és 35% közötti megtakarítást eredményezve az építési költségekben. A szénből az atomerőművekre való átállással dollármilliókat lehetne megtakarítani a szénerőművek elektromos berendezéseinek (pl. távvezetékek, kapcsolótelepek), hűtőmedencéinek vagy tornyainak, valamint a polgári infrastruktúrának, például utaknak és irodaházaknak az újrafelhasználásával.

Európában épp most indítják be újra a szénerőműveket

Az ötletet érdemes lenne megfontolni Európában is, ahol épp idén nyáron döntött arról több ország, hogy újraindítja a már bezárt szénerőműveket is, mivel a blokkban energiahiány van.

Hollandia, Németország és Ausztria egymás után jelentette be, hogy üzembe helyezi szénerőműveit, majd később több ország is csatlakozott hozzájuk. A német szénszükséglet közel fele származik Oroszországból, azonban a korábban már leállított erőművek többnyire hazai lignittel működnek. Várakozások szerint így az ország kapacitása 34 gigawattra nőhet a következő télre.

A fosszilis tüzelőanyagokra való visszatérés természetesen kiverte a biztosítékot nemcsak a környezetvédők, hanem a lakosság körében is. Bár az európai országok kormányai azt állítják, hogy a megoldás csak átmeneti, azért mégis aggasztó, hogy az egyik legszennyezőbb módját választják az energiatermelésnek.

Úgy tudni, Németország 2024. március 31-ig támaszkodna szénenergiára, hiszen 2030-ra teljesen be kívánja szüntetni a szénhasználatot. Románia is bejelentette, hogy ideiglenesen újraindítja az üresen álló szénerőműveit és a helyi média értesülései szerint megnyitják a tavaly bezárt Mintia erőművet is. Olaszország sem zárta ki a szénenergia-kapacitás növelését, Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter azt mondta, hogy két aktív széntüzelésű erőművet is képes a mediterrán ország teljes kapacitáson működtetni, ha netán beüt a krach.

Andrea

Közgazdászként mindig is érdekelt a pénzügyek világa. 2016-ben ismerkedtem meg a bitcoinnal, azóta pedig a mindennapi életem részévé váltak a kriptovaluták. 2019-ben csatlakoztam a BitcoinBázishoz íróként, 2020 óta pedig a portál főszerkesztője vagyok. Ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni és minél többet megtudni a kriptovalutákról, a mögöttes technológiáról és a gyakorlati használhatóságukról.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél