Az élet egy strand – mondják –, mi pedig mindannyian csak játszunk a homokozóban. Hamarosan azonban lehet, hogy nem marad elég homok, a világ ugyanis kifogyóban van belőle, Kína pedig agresszívan próbálja megkaparintani az utolsó homokszemet.
A Föld mintegy 33 százalékát sivatagok borítják, ám a sivatagi és a tengeri homok nem rendelkezik elegendő nyomószilárdsággal a házak, felhőkarcolók, utak vagy hidak építéséhez. Ha tehát az építkezés világáról van szó, a tengeri és a sivatagi homok teljesen hasznavehetetlen, így verseny folyik a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló, igénybe vehető homokért. A korlátozott mennyiség és a hiány azonban ezesetben is kétségbeesést szül, ami különösen Kínában érezhető. A Kínai Kommunista Párt (KKP) természetesen ügyesen kijátssza a rendszert, és „kalózokat” vet be céljai véghezviteléhez. A közelmúltban például Tajvant vették célba, hogy kifosszák a sziget értékes lelőhelyeit.
Kína mindent bevet az utolsó homokszemért
Az építőipari homok iránti kereslet az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, de Kína mohó étvágya idén várhatóan tovább fog fokozódni. Mindez egyáltalán nem meglepő, hiszen az ország igyekszik az épületek, utak és hidak építésének is élén járni. A KKP már 2019-ben megkezdte ámokfutását Tajvanban, amire válaszul a helyi parti őrség számos drónt és vízágyút bevetett, hogy elriassza a betolakodó homokbányászokat. A kínai „kalózok” egy kis időre ugyan megfutamodtak, később azonban ismételten visszatértek, mivel az ország a szakértők szerint nem rendelkezik elég homokkal, hogy folytathassa építkezési projektjeit.
Amint arról Elisabeth Braw, a Foreign Policy munkatársa is beszámolt, Kína tevékenysége Tajvant „komoly kiadásokkal és tengeri degradációval sújtja”, a kínai rezsim ugyanakkor nem tekinti illegálisnak tevékenységét, mivel a KKP szerint Tajvan még mindig Kína része. De, ami azt illeti, Peking tevékenysége nem csak a szigetre terjed ki, az elmúlt évben ugyanis több médium is beszámolt arról, hogy kínai kotróhajókat láttak a kambodzsai haditengerészeti bázisnál.
A globális válság egyébként Kína mellett az Egyesült Államokat is utolérte, az államnak viszont a geográfusok szerint nem kell túlságosan a bányászati folyamatokra támaszkodnia.
Hungarian