Oxfordi kutató: a szélenergia minden szempontból kudarcot vallott

2023.03.26.
Olvasási idő: 3 perc

Az Oxfordi Egyetem matematikusa és fizikusa, a CERN kutatója és a Keble College munkatársa, Wade Allison professzor számításai alapján az Egyesült Királyság az áramellátás akadozásának valószínűségével néz szembe, ha tovább erőlteti a szélerőmű farmok telepítését a hagyományos energia infrastruktúrák kárára.

„A szélenergia minden szempontból kudarcot vall” – állítja, hozzátéve, hogy a kormányok figyelmen kívül hagyják a szélenergia alkalmatlanságára vonatkozó „elsöprő bizonyítékokat”, és „inkább a szónoklatokhoz folyamodnak, mint az ésszerű elemzéshez”.

Allison professzor vészjósló figyelmeztetéseit a Global Warming Policy Foundation által nemrégiben közzétett rövid tanulmány tartalmazza. Megjegyzi, hogy a Nap által biztosított energia „rendkívül gyenge”, ezért nem képes annyi energiát biztosítani, hogy még az ipari forradalom előtti kis globális népesség is elfogadható életszínvonalon élhessen. Dr. Wallace Manheimer atomfizikus a közelmúltban drámaibb formában hasonlóan fogalmazott. Azt állította, hogy a szél- és napenergia köré épített infrastruktúra nemcsak hogy kudarcot vallott, de „trilliárdokba fog kerülni, tönkreteszi a környezet nagy részét, és teljességgel szükségtelen”.

Allison tanulmányában a szél természetes ingadozásai mögött meghúzódó számokra koncentrált. A képlet nem bonyolult és a fenti első linken megtalálható. Kimutatja, hogy 20 mérföld/órás (32 km/h) szélsebességnél a szélturbina által termelt teljesítmény 600 watt négyzetméterenként, teljes hatásfok mellett. A Hinkley Point C atomerőművel megegyező teljesítmény – 3200 millió watt – leadásához 5,5 millió négyzetméter turbinányi területre lenne szükség.

Aki kicsit is törődik a környezettel, annak nyilvánvaló, hogy ezek a számok elfogadhatatlanok, mind környezetvédelmi mind fenntarthatósági szempontok alapján. Az adatok szerint a szárazföldi szélturbinák évente több millió denevért és madár pusztulásáért felelnek.

Ha Allison képletében figyelembe vesszük a szélsebesség ingadozását, a szél teljesítménye sokkal rosszabbra jön ki. Ha a szélsebesség a felére csökken, a rendelkezésre álló teljesítmény a nyolcszorosára csökken. De ami még rosszabb, jegyzi meg, ha a szélsebesség csak a duplájára emelkedik, akkor ugyan a leadott teljesítmény a nyolcszorosára nő, de a turbinát a saját védelme érdekében le kell kapcsolni.

A fokozott ingadozások hatása drámai, ahogy azt a fenti grafikon mutatja. A barna szaggatott vonal által jelzett, 2021-ben az EU-ban és az Egyesült Királyságban beépített névleges energiatermelési kapacitás 236 GW volt, de a legmagasabb napi teljesítmény március 26-án mindössze 103 GW volt. A megbízhatatlanság még jobban megmutatkozik a második grafikonon, amely a tavaly márciusban az Egyesült Királyságban tengeri szélerőművek által termelt energiát ábrázolja.

A hónap végén nyolc napon keresztül az energiatermelés visszaesett, Allison szerint feltehetően azért, mert a szélsebesség a felére csökkent. A napi 8,8 GW-os veszteséget ebben az időszakban 1000-szer akkora veszteségnek jegyezték fel, mint a világ legnagyobb hálózati tároló akkumulátorának kapacitása a kaliforniai Moss Landingsben. A megújuló energia tárolásához szükséges hatalmas akkumulátorokkal kapcsolatban Allison felhívja a figyelmet a biztonsági problémákra, valamint az ásványi anyaghiányra. Az akkumulátorok soha nem fogják pótolni a tengeri szélerőművek kiesését, még egy hétig sem, és rámutat, hogy ennél sokkal hosszabb ideig is kieshetnek a termelésből.

A közelmúltban mások is részletesebben megvizsgálták az akkumulátoros tárolás költségeit. Francis Menton amerikai jogász és matematikus, aki a Manhattan Contrarian honlap szerkesztője, a közelmúltban készült hivatalos költségjelentéseket vizsgálta meg, és megállapította, hogy „még a legoptimistább feltételezések mellett is” a költségek elérhetik egy ország GDP-jének összegét. Kevésbé optimista feltételezések esetén csak a tőkeköltség az éves GDP 15-szörösét is elérheti. Tavaly Simon Michaux egyetemi docens arra figyelmeztette a finn kormányt, hogy a világon nincs elég ásványi anyag a Net Zero-hoz szükséges összes akkumulátor beszerzéséhez. Michaux megjegyezte, hogy a Net Zero projekt nem biztos, hogy teljes mértékben „a tervek szerint” fog megvalósulni. Eközben Menton egy olyan véleményt fogalmazott meg, amelyet egyesek talán indokolatlannak tartanak: „Nehéz elkerülni azt a következtetést, hogy a Net Zero átállást tervező embereknek fogalmuk sincs, mit csinálnak”.

Allison professzor az alapvető fizikai ismeretekre és szabadon hozzáférhető információkra alapozva végezte el számításait. „Akárhogy is nézzük, a szélenergia nem megfelelő. Időszakos és megbízhatatlan; kitett és sérülékeny; gyenge, rövid élettartammal” – zárja gondolatait.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian