A kannibálok rejtélyes betegsége adhat választ a tudomány nagy kérdéseire?

2023.05.12.
Olvasási idő: 1 perc

A kannibalizmus a legtöbb kultúrában tabu témának számít, míg egyes egzotikus helyeken manapság is gyakorolt szokás. Ezernyi hátborzongató arcán túl azonban egy különös veszéllyel is jár.

1961-ben egy fiatal ausztrál orvoskutató, Michael Alpers Új-Guinea keleti részére indult, ahol egy rejtélyes betegséget kezdett el vizsgálni, melyben a kannibál Fore törzs szenvedett. Alpers tudományos szövege szerint a hegyekben élők az „emberi testet szeretetből és gasztronómiai megbecsülésből ették meg”. Ezt az állapotot kurunak nevezték, amelynek keretében évente akár 200 embert is megöltek, néha megdöbbentő körülmények között.

A nevető halál rejtélye

A kannibalizmusból származó betegség először remegéssel kezdődött. A betegek teljesen elveszítették testi funkciójukat, depressziósak lettek, ami néha hisztérikus nevetésben nyilvánult meg. Amikor a kór híre nyugatra is eljutott, a média „nevető halálnak” nevezte el. A Fore törzs úgy vélte, ez egy szörnyű átok, Alpers azonban tudományosabb magyarázatot keresett a rejtélyre. Érdekes volt ugyanis, hogy az állapotot nem vírus okozta, és csak a nők, valamint a gyermekek betegedtek meg. Ez pedig elgondolkodtatta a kutatókat… Szokás szerint ugyanis a nők és a gyermekek csak az agyat, míg a férfiak a húst ették meg, ami magyarázatot adott a betegség megjelenésére. Arra is lehetett következtetni, hogy a kór nem anyáról gyermekre terjedt, és azt nem vírusfertőzés vagy bakteriális betegség, hanem egy rejtélyes kórokozó, a prion okozta. A prionok lényegében fehérjék, amelyek „sötét oldalra” fordultak. Képesek lettek arra, hogy más, „normális” fehérjét is prionokká alakítsanak, és ezáltal fertőzővé váljanak. A prionok okozta betegségek közé tartozik egyébként a BSE, másnéven „kergemarhakór” embereknél előforduló formája is. A betegség pedig kísértetiesen hasonlít a Fore törzs kurujárványára.

2015-ben azonban fordulatot vett a történet, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a rendszeresen agyat fogyasztók ellenállóvá váltak a prionbetegségekkel szemben. A felfedezés egyébként a mai napig segíti a tudósokat a degeneratív agyi betegségek, például a kergemarhakór és a demencia egyes eseteinek megértésében.

Fanny

A kriptovaluták iránti érdeklődésem 2020-ban kezdődött – azóta nem tudok szabadulni tőlük. Mélyen beleástam magam a témába, folyamatosan követem a legújabb fejleményeket és kutatom, hogyan formálhatja át mindennapi életünket a blokklánc technológia.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian