Néhány nappal ezelőtt robbant a hír, amely szerint Oroszország nem hosszabbította meg részvételét az ukrán gabonaszállításokról szóló megállapodásban. Ezt a most már egy éves megállapodást még 2022. júliusában kötötték és a tervek szerint négyhavonta tárgyaltak a meghosszabbításáról. Eddig háromszor hosszabbították meg, de az utóbbi két meghosszabbítás már csak két hónapra szólt, mert Oroszország szerint nem teljesültek követelései. Most is erre hivatkozással mondták fel a részvételt, ugyanis az egyik fő követelésük, hogy a mezőgazdasági bankjuk visszakerülhessen a SWIFT rendszerbe, nem teljesült.
Ez lehet a hatása az ukrán gabonaexport tengeri szállításáról szóló megállapodás felmondásának
A hatásokat jelenleg nehéz megbecsülni, de valószínűleg az élelmiszerárak ismételt emelkedésére lehet számítani. Viszont az is tény, hogy élelmezés szempontjából a helyzet már nem annyira volatilis a világon, mint anno. Egyes országokban jelentősen megnőtt a gabonatermelés, ami ellensúlyozza az ukrán gabonaszállítások kiesését – például Argentína, Brazília és több európai ország esetén. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mostani döntésnek nincs hatása egyes országok élelmiszerbiztonságára. Az Európai Unió adatai szerint az ukrán-orosz gabonamegállapodás keretében szállított gabona 51%-a kukorica, 27%-a búza, 11%-a napraforgó, a maradék pedig egyéb. A búza 65%-át fejlődő országokba szállították, a kukorica esetén a mennyiség úgy fele jutott a fejlődő országokba.
Ha országspecifikusan nézzük meg a statisztikákat, akkor az látható, hogy 2022. augusztusa és 2023. júliusa között az orosz-ukrán megállapodás keretében szállított ukrán mezőgazdasági termékekből a legtöbb Kínába jutott, 8 millió tonna körüli mennyiséggel. A listán szerepel még előkelő helyen Spanyolország és Törökország is, de Egyiptom, Banglades és Hollandia komolyabb mennyiséget kapott. A teljes ukrán gabonaexport 20%-a került szegény, alacsony jövedelemmel bíró országokhoz.
Természetesen nem csak arról az oldalról lehet megközelíteni a kérdést, hogy melyik országba mennyi gabona ment Ukrajnából a háború kezdete óta. Abból az irányból is, hogy az adott ország gabonaimportjának mekkora részét adja az ukrán szállítás. Egyiptom vagy éppen Szudán kifejezetten rossz helyzetben van, hiszen az ő búzaimportjuk közel 80%-a az ukránoktól érkezett, de a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár és Szomália is 60-70% körül szerezte be búzáját az ukránoktól.
Azt mindenképpen tegyük hozzá, hogy Oroszország számára viszont kifejezetten jól jön az alkuból való kilépés. Nagyon jó szezont hozott a búza a hatalmas országban és jelentősen tudta is növelni kivitelét. Legfőbb célországok az orosz búza számára Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország és Nigéria, tehát a fenti képen látható számokat közös exportként kell értelmezni.
