Víz alatti civilizációk feltárását tervezik a tudósok az Északi-tengeren

2024.02.02.
Olvasási idő: 2 perc

Versenyt futnak az idővel azok a történészek és búvárok, akik egy őskori civilizáció nyomait igyekeznek felkutatni a tenger mélyén.

Időszámításunk előtt 8 000 és 6 000 között az Északi- és a Balti-tenger helyén egyáltalán nem volt víz. Ezek a területek hatalmas síkvidékek voltak, amelyek ősi emberi civilizációknak adtak otthont. Azonban az utolsó jégkorszak végét követően a vízszint megemelkedett, és elöntötte ezeket az alacsonyan fekvő területeket, eltörölve a virágzó civilizációk minden nyomát. Pontosabban majdnem minden nyomot.

Több kutatóközpont is összefogott az elveszett civilizációk felderítése érdekében

Három nemzetközi kutatóközpont a York Egyetemmel közösen úgy tervezi, hogy hamarosan feltárja ezeket a rég elfeledett civilizációkat a SUBNORDICA nevű kutatási együttműködés keretében. A projekt által feltárni kívánt ősi kultúrák között van egy olyan civilizáció is, amely a feltételezések szerint mintegy 8200 évvel ezelőtt virágzott az Északi-tenger térségében.

„Húszezer évvel ezelőtt a globális tengerszint 130 méterrel volt alacsonyabb, mint jelenleg. A fokozatos globális felmelegedéssel és a tengerszint emelkedésével eltűntek az egyedülálló tájak, amelyek évezredek óta otthont adtak az emberi társadalmaknak.” – mondta Vincent Gaffney, az egyik kutatóközpont vezetője sajtónyilatkozatában. „Szinte semmit sem tudunk azokról az emberekről, akik ezeken a nagy síkságokon éltek… A SUBNORDICA a legújabb technológiákat fogja használni e területek feltárására és a fenntartható fejlődés támogatására.” – tette hozzá a kutató.

E technológiák között lesz a tengerfenék fejlett feltérképezése és az elveszett települések számítógépes szimulációja, szeizmikus és akusztikus felmérések és fúrások, de Gaffney szerint a mesterséges intelligenciát is használni fogják.

Versenyt futnak az idővel a tudósok

A kutatók szerint az idő kulcsfontosságú a már vízzel elárasztott területek felkutatásához. Több ezer évvel ezelőtt nagyjából 7,7 millió négyzetmérföldnyi olyan síkvidék volt, ami ma már víz alatt van. Ebből 1,16 millió négyzetmérföldnyi terület Európa jelenlegi partvonala mentén fekszik. A kutatók úgy jellemzik ezt a régiót, mint „a kontinens legvonzóbb területét az őskori megtelepedéshez.”

Ma ez a terület nagyrészt Európa északi partszakasza környékén található, amely jelenleg fejlesztés alatt áll, mivel az északi országok szélerőműveket telepítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. A zöld energia infrastruktúrájának ez a hatalmas bővítése korlátozhatja a tudományos hozzáférést ezekhez a területekhez, ezért a SUBNORDICA-hoz hasonló projekteknek minél előbb fel kell tárniuk ezeket a területeket.

Miközben az országok a tengerek emelkedése ellen küzdenek, a tudósoknak igyekezniük kell, hogy kiderítsék mi történt ezekkel az őskori emberekkel, akik hasonló módon tapasztalták meg a hőmérséklet emelkedését, amely veszélyeztette, végül pedig el is pusztította civilizációjukat.

TK

Közgazdasági tanulmányaim révén kerültem közel a globális folyamatok elemzéséhez, azóta pedig egyre inkább a geopolitika és a makrogazdasági trendek váltak a fő érdeklődési területeimmé. Emellett élénken figyelem a tudományos-technológiai fejlődést, különös tekintettel az űrkutatásra, amely szerintem a következő évtized egyik kulcsterülete lesz.

Legfrissebb hírek

téridő

Így vált láthatóvá a téridő az amerikai sivatag éjszakájában

Az amerikai délnyugat végtelennek tűnő sivatagában, ahol a csillagos égbolt szinte kézzel érhető közelségbe kerül, különös, spirálisan emelkedő fénykúpok jelennek meg az éjszakában. Első pillantásra akár futurisztikus installációknak is tűnhetnének, ám valójában
tökéletes eszpresszó

Ez lenne a tökéletes eszpresszó receptje?

Egy igazán jó eszpresszó elkészítése sokáig inkább művészetnek tűnt, mint tudománynak. Most azonban úgy tűnik, hogy a háttérben nagyon is pontos fizikai törvények dolgoznak. Kutatók szerint a tökéletes kávé kulcsa nem elsősorban

Kína láthatatlan pórázon tölti a drónjait a levegőben

A modern hadviselés egyik legnagyobb korlátja eddig a drónok üzemideje volt. A legfejlettebb pilóta nélküli eszközöknek is rendszeresen le kell szállniuk ahhoz, hogy feltöltsék vagy megtankolják őket. Egy kínai kutatócsoport azonban most