Rendkívül közeli képeket közölt a NASA az Io-ról, a Jupiter egyik holdjáról

2024.02.07.
Olvasási idő: 2 perc

Naprendszerünk legvulkanikusabb területéről közölt képeket a Nemzetközi Repülési és Űrhajózási hivatal, röviden, a NASA. A képeket a Juno űrszonda készítette, mely első szondaként térképezte fel az Io sarkvidékét is.

Itt található a naprendszer legtöbb aktív vulkánja

Az Io a Jupiterhez legközelebb keringő hold, amely kicsivel nagyobb, mint a föld Holdja. Helyzete, valamint a nagyobb holdak rezonáns keringése miatt az árapályerők erőteljes hatást gyakorolnak az Io belsejére, mely ennek következtében megolvad, és kialakul a jellemző vulkanizmus. Az Io-n előforduló vulkanizmus még ennek tudatában is igen extrémnek mondható, ezért döntöttek a küldetés vezetői amellett, hogy meghosszabbítják a Juno űrszonda átrepüléseit a 2022 nyaráig elkészült mérési adatok alapján.

A Juno által közölt felvételek alapján 266 magas hőmérsékletű pontot azonosítottak, melyeket aktív vulkánoknak tekinthetünk. Ez a felfedezés igen jelentősnek mondható, hiszen korábban ezeknek csak a 64%-át sikerült beazonosítani. A második legkisebb Jupiter körül keringő Galilei-holdtól 1 500 km közelségben végrehajtott ikerrepülések célja, hogy új betekintést nyújtsanak az Io vulkáni motorjának a működésébe, feltérképezzék létezhet-e globális magmaóceán a sziklás, hegyes felszín alatt. A National Geographic decemberi közlése szerint a vulkáni hőáramlás eltérései alapján ez a magmaóceán nem lehet túl mély, ugyanis, ha a köpeny legmélyén lenne a kőzetolvadék, akkor az alapján a sarkokon sokkal erőteljesebb kitörések lennének, mint amit a vizsgálatok kimutattak.

A képek feldolgozása javában zajlik

Ugyan a Juno felderítése több, mint egy hónapja megtörtént, a képek visszasugárzása közel egy hónapig tartott, melyek február elején érkeztek meg a NASA-hoz. A Juno által közölt képek az elmúlt két évtizedben a legközelebbiek, amelyek az Io-ról készültek, a képek feldolgozását – a zajok és torzítások kiszűrését – profi és amatőr fotósok végzik, akik a NASA-nak vagy hasonló űrkutatási programnak dolgoznak.

Jason Perry, profi fotós a Twitteren közölt néhány képet az Io-ról, amelyek még nem kerültek feldolgozás alá, ugyanakkor ezeken is tisztán látszik, mennyire monumentális égitestről van szó. Andrea Luck, Ted Stryk és Björn Jónsson szintén az Io-ról készült képek feldolgozásáért felelnek, Perry Tweet-je alatt megtalálhatók ezek is.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,