Egy rejtélyes sziget borzolja a kedélyeket Japán partjainál

2024.04.19.
Olvasási idő: 2 perc

A Hashima-sziget egy kis lakatlan sziget közvetlenül a japán partoknál, Nagaszakitól mintegy 15 km-re. A több éve elhagyatott szigetet alakja miatt Csatahajó-szigetnek is nevezik, az elhagyatott azonban nem azt jelenti, hogy üres, mert a múlt szellemei még ma is kísértenek.

A Hashima-sziget története

Mielőtt a Mitsubishi 1890-ben megvásárolta a Hashima-szigetet (vagy Gunkanjimát), a sziget egy fontos szénbánya volt, amelyet 1887-ben fedeztek fel. 1890 után a sziget a gyorsan növekvő japán iparosodás szimbólumává vált. 1916-ban jelent meg a szigeten az első betonépület. A 9 emeletes épület elég erős volt ahhoz, hogy megvédje az ott lakókat a szigetet évente sújtó számos tájfunnal szemben. Ezt követően egyre több és több épületet húztak fel, de a gyorsan növekvő szigetnek volt egy sötét oldala is.

Az épületeket koreai és kínai foglyok építették, akik 1930-tól közvetlenül a második világháború utánig itt voltak kénytelenek dolgozni. A kényszermunkások életkörülményei borzalmasak voltak, sokan soha nem jutottak haza. Az itt dolgozó emberek a szigetet „Börtönszigetnek” vagy „Pokolszigetnek” is nevezték. A háború után japánok is érkeztek ide, hogy maguk is itt dolgozzanak. A sziget népessége 1959-ben érte el a csúcspontját. Több mint 5000 ember dolgozott és élt a Hashima-szigeten. És mivel a hely nem volt túl nagy, ez azt jelentette, hogy fejenként nagyjából 1,5 négyzetméteres lakóterülettel rendelkeztek!

1974-ben a bányákból kezdett elfogyni a szén, így az emberek kénytelenek voltak odébb állni. Hamarosan a sziget lakatlan részeit visszahódította a természet. Az időjárási viszonyok hatására a betonépületek állapota drámain megromlott, az épületek falai elkezdtek széthullani. Persze sok kíváncsiskodó akart a veszélyes helyre bejutni, hiába próbálta a kormány eltántorítani az embereket attól, hogy egyedül látogassanak el a szigetre. Hosszú csatározás után végül a japán államvezetés úgy döntött, hogy megnyitja a helyet a nagyközönség előtt. Az omlás szélén álló falakat kitámasztották vagy újraépítettek, hogy a turistáknak ne essen baja.

A Hashima-szigetet még az UNESCO is felvette a világörökségi listára. Észak- és Dél-Korea azonban ellenezte ezt a tervet, hiszen ők nem felejtették el az állampolgáraikkal szemben elkövetett gaztetteket. Korea végül meghajolt, de követelték, hogy Japán ismerje be a bűneit. Azt is akarták, hogy Japán emlékművet állítson a szigeten mindazoknak, akiket ott dolgoztattak. Japán végül beleegyezett, de még aznap, amikor a papírokat aláírták, a követeléseket lesöpörték az asztalról. Az UNESCO 2015-ben mégis felvette a szigetet a listára, de nem a kitűzött feltételek mellett.

A szellemek szigete

Bár a turisták ma már látogathatják a szigetet, a múlt szomorú nyomait mai is őrzi a hely. Különösen az itt dolgoztatott kényszermunkások hozzátartozóinak fejében és az omladozó épületek belsejében érezni, hogy milyen borzalmaknak volt szemtanúja a parányi földdarab. A közelében hajózó halászok azt állítják, hogy furcsa villódzó fényeket látnak az épületekben, pedig a szigeten nincs is áram, emellett pedig furcsa zajokat hallanak a helyről kiszűrődni. Sok látogató szerint a ottlétükkor olyan érzésük volt, mintha figyelték volna őket, és voltak olyanok is, akik azt állították, hogy láthatatlan kezek érintettek meg vállaikat.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Latest from Blog

MrBeast

Évi 75 millió? Ezek a legjobban fizető AI-állások

Nem kell teljes karrierváltás ahhoz, hogy valaki évi tízmilliókkal többet keressen. Elég a meglévő tech-tudásra ráépíteni az AI-készségeket, hogy valaki akár 85%-kal többet keressen. 85%-kal is többet fizethet az AI-tudás, itt a

Itt a textil, ami a világűrbe küldi a nyári hőséget

Az Adelaide-i Egyetem kutatói egy Nobel-díjas technológiai áttörés segítségével forgatják fel a nyári öltözködés évszázados szabályait. A nyári kánikula beálltával az évszázados megszokás és a józan ész mindig azt diktálja, hogy a

A világ leggyilkosabb mérgét keverte ki egy egyetemista

Szirénázó rendőrautók, tűzoltók és speciális vegyivédelmi alakulatok sora lepték el a Massachusetts Institute of Technology (MIT) campusát, miután a világ egyik legtekintélyesebb tudományos egyetemén pánikszerű riasztást váltott ki az egyik hallgató rendkívül

Kipukkadt a hidrogénlufi: A zöld energia kiábrándító valósága

Elon Musk egyszer „megdöbbentően nagy ostobaságnak” nevezte a hidrogén üzemanyagként való használatát az autóiparban, ám a világ egyik legsikeresebb elektromosautó-gyártójának elutasítása sem tudta eltántorítani a politikai döntéshozókat attól, hogy a zöld energia

Így szorított ki tízezer nyelvet az angol

Amikor a Föld nyelvi sokszínűségére gondolunk, többnyire a ma aktívan használt, nagyjából hétezer beszélt nyelvből indulunk ki. Ez a lenyűgöző adat azonban csupán egyetlen pillanatfelvétel az emberiség több tízezer éves történetében. Nyelvészek

Ezért buknak el a külföldi alapkezelők Kínában

A Fidelity International (FIL) a legújabb globális alapkezelő, amely a hírek szerint mérlegeli a kínai lakossági alapkezelési üzletágból való kivonulást. A cég három évvel ezelőtt teljes egészében saját tulajdonú leányvállalatot hozott létre