Az első fél évben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint, ami azt jelenti, hogy mindkettő 9,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Júniusban a bruttó átlagkereset elérte a 421 700 forintot, ami így 15,6% magasabb, mint egy évvel korábban mért átlagkeresetnél, jelentette be hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kiugró júniusi növekedést jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással magyarázta a KSH. A reálkereset 6,3%-kal emelkedett az első fél évben, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4%-os növekedése mellett. A júniusi reálkereset 12,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál 10,8%-kal nőttek a keresetek, a költségvetési szektorban tavaly júniushoz képest 30,3%-kal, a közfoglalkoztatottak nélkül 29,8%-kal nőttek a keresetek az egészségügyi dolgozóknak kifizetett jutalmaknak köszönhetően. Az egyszeri kifizetéssel a humán egészségügyben alkalmazottak keresete 142,6%-kal lett magasabb a tavaly júniusinál, míg a szociális ellátás területén foglalkoztatottaké 14,6%-kal nőtt.
Júniusban a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított – bruttó átlagkereset 375 900 forintra becsülhető, ami 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 280 500 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 290 200 forintot ért el közölte a KSH. A feldolgozóiparban 8,9%-kal, az építőiparban 12,3%-kal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly júniushoz mérve. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma júniusban 39 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest, de 192 ezerrel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóiparban 46 ezerrel, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 38 ezerrel, a kereskedelemben és gépjármű javításban 29 ezerrel kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly júniusban.
Sokan kimaradtak a statisztikából
Most már csak az az elgondolkodtató, hogy hogyan is jött ki ez a kifejezetten magas bruttó átlagkereset, mikor a koronavírus-válság kellő közepén vagyunk. Mint arról korábban mi is írtunk, a pandémia okozta krízis a vártnál jobban megtépázta a magyar gazdaságot. Idén áprilisban és májusban drasztikusan nőtt a munkanélküliek száma, mivel visszaesett az ipari termelés, a turizmus-vendéglátás iparága pedig gyakorlatilag teljesen leállt. Több tízezer álláskereső volt idén júliusban Magyarországon, a szerencsésebbeknek pedig sokszor a munkáltatók inkább lecsökkentették a bérét, mivel csak így tudták megőrizni a munkahelyeket. Az sem teljesen világos, hogy a statisztikába miért nem kerültek be a közfoglalkoztatottak, hiszen a kormányhivatal meghatározása szerint a közfoglalkoztatás is munkaviszonynak számít amiért bér jár, így az ő jövedelmüknek is benne kellene lennie a statisztikában. Érdekes továbbá az, hogy miért csak a legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók jövedelmét vették bele a számításba. Magyarországon számos mikrovállalkozás létezik, mely 5 főnél kevesebb dolgozót alkalmaz.
Talán az is hozzájárulhat az átlagbér emelkedéséhez, hogy a járvány kellős közepén Magyarországon a parlamenti képviselők fizetését megemelték. Míg sok országban a recesszió miatt a honatyák lemondtak fizetésük egy részéről, kis hazánkban busás béremelést kaptak a parlamentben melegedő államférfiak és nők. Így már senki nem ül az országházban 1 millió forint alatti fizetésért.
Forrás: MTI
Hungarian