A sarki fénynek van egy sötét oldala, a NASA riadót fúj

2024.07.11.
Olvasási idő: 2 perc

A sarki fény az egyik leglátványosabb légköri jelenség a Földön. Egyesek számára életük álma, hogy legalább egyszer láthassák, de a sarki fénynek van egy sötét oldala is. A színes fények tánca az égen veszélyeket rejt az emberre és az általa épített infrastruktúrára nézve.

Erre a felfedezésre jutottak a NASA tudósai, akik a Frontiers in Astronomy and Space Sciences című szaklapban írtak róla. Különböző tanulmányok már egy ideje kimutatták, hogy a földi elektromos hálózatot és a műholdakat is érintik a nagy geomágneses viharok, de most már a gázvezetékeket és a tenger alatti kábeleket is. Az északi fény lerövidíti a fűtést és az áramellátást világszerte biztosító csővezetékek élettartamát. Minél intenzívebb, annál nagyobb a kockázat, de még a leggyengébbeket sem szabad alábecsülni.

Dr. Denny Oliveira, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa kifejtette: „A sarki fényt és a geomágneses áramlatokat hasonló űridőjárási tényezők okozzák. A sarki fény egy vizuális figyelmeztetés arra, hogy az űrben lévő elektromos áramlatok más, geomágneses eredetű áramlatokat generálhatnak a Föld felszínén”.

A legutóbbi intenzív geomágneses vihar májusban volt. Még a Föld legelképzelhetetlenebb helyein is sikerült a szerencséseknek látniuk – Magyarországon is- , de kevés okuk van az örömre. A jelenséget tudósok az elmúlt két évtized legerősebbjének nevezték. Az Oliveira által felidézett utolsó súlyos esemény 1989-re nyúlik vissza: „Egy súlyos geomágneses vihar után a kanadai Hydro-Quebec rendszere csaknem kilenc órára leállt, és emberek milliói maradtak áram nélkül.”

A NASA sürgette az áramszolgáltatókat, hogy tegyék hozzáférhetővé adataikat, hogy a tudósok tanulmányozhassák azokat, mivel jelenleg túl kevés adat van a birtokukban, amelyeket csak a finnországi Mäntsäläben rögzítettek.

Mi az a sarki fény, hol és mikor lehet látni?

Ha látjuk, úgy tűnik, mintha egy festő műve lenne. Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak, így fényt bocsátanak ki különböző színekben.

A színek a légkörben lévő gázoktól, azok elektromos állapotától és a részecskék energiájától függnek. A jelenséget többnyire az északi országokban lehet megfigyelni – Grönland, Izland, Alaszka, Észak-Kanada, Oroszország, Norvégia, Svédország és Finnország – a legutóbbit viszont Magyarországon, sőt még Olaszországban is lehetett látni. Tavasszal és ősszel lehet a legnagyobb eséllyel sarki fényt szemügyre venni.

Érdekelhet még: A Föld mellett elrepülő félelmetes aszteroidákat kapott lencsevégre a NASA űrszondája

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Legfrissebb hírek

ózonlyuk

Eltűnhet az ózonlyuk? Meglepő fordulat az égbolton

Az ózonréteg lassú, de biztos gyógyulása figyelhető meg. Az eddigi elképzelések, miszerint az ózonréteg menthetetlen, megdőlni látszik, hála a Montreal Protocolnak. Amikor az emberiség először ébredt rá arra, hogy bizonyos szintetikus gázok