Ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek éhessé és beteggé tesznek minket

2024.07.20.
Olvasási idő: 6 perc

Az egészségtelen ételek fogyasztása áthatja jelenlegi kultúránkat, és ennek következményei már jó ideje megmutatkoztak. A The BMJ című szaklapban megjelent, 9,8 millió résztvevő bevonásával készült szisztematikus jelentés összefüggést mutatott ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és 32 betegség – köztük a szív- és érrendszeri, gyomor és légzőszervi rendellenességek, a rák, a 2-es típusú cukorbetegség, a szorongás, a depresszió és a korai halálozás – megnövekedett kockázata között.

A tanulmány megállapította, hogy a magas jövedelmű országokban, például az Egyesült Államokban, a napi kalóriabevitel akár 58%-át is az ultrafeldolgozott élelmiszerfogyasztás teszi ki, de közepes és alacsony jövedelmű országokban szintén jelentősen megnőtt ezek fogyasztása az elmúlt években.

Azoknál az embereknél, akik többet fogyasztottak ezekből az élelmiszerekből, megnőtt a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség és a halálos szívroham kockázata, derült ki a kutatás során.

Dr. Zheng Yuanyu, a tajvani Taipei Veterans General Hospital fertőző betegségek osztályának korábbi kezelőorvosa a „Health 1+1” programban az ultra-feldolgozott élelmiszerek függőséget okozó jellegéről és a fogyasztásuk ésszerű kezelésének stratégiáiról beszélt.

Mik az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

A BMJ Group sajtóközleménye szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek közé tartoznak például a készételek, a csomagolt pékáruk, a rágcsálnivalók, a cukros gabonafélék és a szénsavas italok. Ezek a termékek több ipari feldolgozási eljáráson mennek keresztül, és jellemzően színezékeket, emulgeálószereket, ízesítőket és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak. Emellett gyakran magas a hozzáadott cukor-, zsír- és sótartalmuk, viszont alacsony a rost- és a vitamintartalmuk.

A szakember megjegyezte, hogy nem minden feldolgozott élelmiszer minősül „ultrafeldolgozottnak” vagy egészségtelennek. Elmondta, hogy például a gyárban felmelegített és lezárt élelmiszerek minimálisan feldolgozottnak minősülnek. Néhány egyszerűen feldolgozott termék azonban még mindig egészségtelen lehet. A leggyakoribb ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például az instant tészták, a csomagolt rágcsálnivalók, italok, valamint a gyárilag előállított sütemények és kenyerek, bonyolultabb gyártási folyamatokon mennek keresztül, javarészt az élelmiszerekből kivont, kémiailag módosított anyagokból, valamint az íz, a textúra, a megjelenés és a tartósság fokozására szolgáló adalékanyagokból készülnek, és minimálisan vagy egyáltalán nem tartalmaznak teljes értékű élelmiszereket.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek 7 egészségügyi kockázata

A BMJ kimutatása 45 különböző tanulmányt tartalmazott, ezek elkészítésénél több mint 9,8 millió résztvevőt vettek figyelembe. A felülvizsgálat által feltárt egészségkárosító hatások tömkelege nagyjából az alábbi hét kategóriába sorolható:

  • Halálozási arány: a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos halálozás, szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozás és szívbetegségekkel kapcsolatos halálozás.
  • Rák: Általános rák, emlőrák, vastagbélrák, központi idegrendszeri daganatok, krónikus limfocita leukémia, hasnyálmirigyrák és prosztatarák.
  • Mentális egészségromlás: rossz alvás, szorongás, gyakori mentális zavarok és depresszió.
  • Szív- és érrendszeri problémák: szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, hipertrigliceridémia és alacsony HDL-koleszterinszint.
  • Légzőszervi problémák: asztma és zihálás.
  • Gyomor- és bélrendszeri panaszok: Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás.
  • Anyagcsere betegségek: Hasi elhízás, magas vércukorszint, metabolikus szindróma, nem alkohol okozta zsírmájbetegség, túlsúly, elhízás és 2-es típusú cukorbetegség.

A kutatók értékelték a különböző tanulmányokból származó bizonyítékok hitelességét és minőségét, és megállapították, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása különösen a kardiometabolikus problémák, a gyakori mentális zavarok és a halálozási eredmények magasabb kockázatával jár együtt. A kutatók szerint meggyőzőek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a következő állapotok összefüggésbe hozhatók az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásával.

  • A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozás mintegy 50%-kal magasabb kockázata
  • A szorongás és a gyakori mentális egészségügyi állapotok akár 53%-kal magasabb kockázata
  • A 2-es típusú cukorbetegség 12%-kal nagyobb kockázata.

Ezen kívül a kutatók erősen valószínűsíthető bizonyítékot találtak a következőkre:

  • 21%-kal nagyobb a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata
  • A szívbetegséggel összefüggő halálozás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az alvászavarok 40-66%-kal megnövekedett kockázata
  • A depresszió 22%-kal magasabb kockázata.

Dr. Zheng kiemelte, hogy bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek számos betegséggel összefüggésbe hozhatók, ez nem feltétlenül jelent közvetlen okozati összefüggést. Szernite az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a cukorbetegség közötti összefüggésre vonatkozó bizonyítékok a legmeggyőzőbbek. A cukorbetegség az egész szervezetben ronthatja az érrendszeri és immunfunkciókat, növelve a különböző egyéb betegségek kockázatát a cukorbetegségre már hajlamos betegeknél.

A szakember a JAMA Network Open című szaklapban 2023-ban megjelent tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a mentális betegségek kockázata közötti összefüggést vizsgálta. A tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek növelhetik a depresszió kialakulásának valószínűségét. A kutatók 15 éven keresztül több mint 30 000 egészségügyi dolgozót követtek nyomon. A tanulmányból kiderült, hogy a több ultrafeldolgozott élelmiszer, különösen a mesterséges édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása jelentősen növelte a depresszió kialakulásának kockázatát.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek addiktív jellege

A The BMJ című szaklapban 2023-ban megjelent tanulmány becslése szerint a felnőttek körülbelül 14 százalékának és a gyermekek 12 százalékának lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek függőségével kapcsolatos problémái.

Dr. Zheng kijelentette, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek függőségével kapcsolatos problémák – az okostelefon- és az alkoholfüggőséghez hasonlóan – jelentősen befolyásolhatják a mentális egészséget. Elmagyarázta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek összetevői, például a finomított szénhidrátok és zsírok nagy mennyiségű dopamin felszabadítására serkenthetik az agyat. Ez olyan szinteket érhet el, mint amilyeneket a nikotin és az alkohol váltanak ki, ezáltal járulva hozzá a függőség kialakulásához.

Dr. Zheng rámutatott továbbá, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakran tartalmaznak hozzáadott zsírokat és kémiai adalékanyagokat. A különböző feldolgozási módszerek miatt ezek az élelmiszerek olyan hatásokat válthatnak ki, amelyek megzavarják a szervezet étvágyszabályozó mechanizmusait, és így a kalóriafogyasztás megnövekedéséhez vezetnek, anélkül, hogy azt észlelnénk. A felesleges kalóriák hosszú távú felhalmozódása viszont későbbi egészségügyi problémákat eredményezhet.

Egészségügyi tippek az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérsékléséhez

A mai világunkban elkerülhetetlen az ultrafeldolgozott élelmiszerek csábítása. Dr. Zheng hangsúlyozta annak fontosságát, hogy felismerjük ezen élelmiszerek addiktív jellegét és egészségügyi veszélyeit. Amennyiben jelentkeznek a függőség jelei, kulcsfontosságú a korai beavatkozás.

Ha már élünk velük, az ultrafeldolgozott élelmiszerek közül ajánlott az egészségesebb opciókat választani. Reggelire például olyan gabonaféléket érdemes választani, amelyeknek alacsonyabb a cukor-, a nátrium- és a sótartalma, és magasabb a rosttartalmuk, és nem tartalmaznak finomított szénhidrátokat. A bevitt cukortartalmat úgy is csökkenthetjük, ha felváltva fogyasztjuk a cukros és cukrozatlan gabonaféléket.

Dr. Zheng egy népszerű csokoládétortát hozott fel példaként, amelyről elmondta, hogy jelentős mennyiségű kémiai adalékanyagot – komplex sűrítőanyagokat, emulgeálószereket és a sütőzsír minőségét javító szereket – tartalmaz. 100 gramm ilyen édesség 26,3 gramm cukrot tartalmaz, ami a termék több mint az egynegyedét teszi ki, ráadásul ehhez 17,7 gramm zsír párosul. Dr. Zheng arra figyelmeztet, hogy egy ilyen édességet nem szabad napi nassolnivalóként fogyasztani, sőt, a legjobb ha teljesen mellőzzük az étrendünkből.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian