Ez a tengeri lény felfedte a halhatatlanság titkát, az ember lehet a következő?

2024.09.12.
Olvasási idő: 3 perc

Az állatvilágban rengeteg faj rendelkezik figyelemre méltó regenerációs képességekkel, de a tengerben élő egyes állatok, mint például a medúzák és a tengerirózsák, sokkal különlegesebb adottsággal vannak megáldva.

Egy új tanulmány szerint a tudósok először fedeztek fel lehetséges multipotens őssejteket, ami arra utalhat, hogy ezek az élőlények képesek ellenállni az idő vasfogának.

Közel az örök élet titkához

A Bécsi Egyetem tudósai a skarlátvörös tengeri anemon (Nematostella vectensis) genomját tanulmányozták, hogy megpróbálják felfedezni a halhatatlanság képességét. A kutatók először fedeztek fel a potenciálisan megoldást jelentő multipotens őssejteket.

A homo sapiens is figyelemre méltó regenerációs képességekkel rendelkezik. A sebeink gyorsan begyógyulnak, a csontok „összeforrnak„, és egyes szervek még pusztító sérülések után is képesek visszanőni. De ezen biológiai készségek közül egyik sem hasonlítható össze a szerény tengeri anemóna (Nematostella vectensis) és egyes medúzák gyógyító erejével.

Hogyan él örökké a halhatatlan medúza?

A tudósok körében már régóta ismert, hogy a tengeri anemóna alig mutatja az öregedés jeleit. Azt azonban idáig homály fedte, hogy minek tulajdonítható ez a különleges képesség.

A medúzák, tengeri anemónákkal és a korallokkal együtt a Cnidaria nevű csoportba tartoznak. Míg a legtöbb állat az élet és a halál körforgásának van alávetve, ők inkább megkerülik a szabályokat.

A legtöbb medúzafaj életciklusa hasonló. Peték és spermák segítségével megtermékenyülnek, majd ebből egy szabadon úszó lárvaforma lesz. A lárva addig mozog az áramlatban, amíg nem talál egy kemény felületet, ahol megtelepedhet. Ezután a lárvák fokozatosan fiatal medúzává érnek.

Ez az ábra mutatja a Turritopsis medúzák különböző életszakaszait. Forrás: Wikipedia Commons

Amikor a medúza fizikailag sérül, vagy olyan stresszhatások érik, mint az éhezés, ahelyett, hogy meghalna, inkább magába zsugorodik. Visszaszívja csápjait és elveszíti úszóképességét. Ezután egy pacákszerű cisztaként telepszik le a tengerfenéken.

A meglepetés ezután jön, mivel a következő 24-36 óra alatt ez a pacák először polippá, majd az érés után a medúzává fejlődik. A jelenséget a pillangóéhoz hasonlították, amely a halál helyett képes visszaalakulni hernyóvá, majd ismét felnőtt pillangóvá válni.

Ez az életciklus sokszor megismétlődhet, és tökéletes körülmények között az is lehetséges, hogy ezek a medúzák soha nem fognak az öregség miatt meghalni.

A kutatócsoport két, az evolúció során konzerválódott génre összpontosított, amelyek az evolúció során nem változtak. Amikor a kutatócsoport mutálta a nanos2 gént, felfedezte, hogy ez a fehérje szükséges az ivarsejtek és a szomatikus sejtek kialakulásához is, és valószínűleg körülbelül 600 millió évvel ezelőtt jelent meg a természetben.

Most, hogy a tudósok már rendelkeznek csábító őssejtjelöltekkel, a jövőbeni tanulmányok mélyebben megismerhetik azokat a mechanizmusokat, amelyek a cnidariákat ügyes harcosokká teszik az öregedés pusztítása ellen, amely a bolygó szinte minden más faját sújtja.

Kapcsolódó: 7 éven belül halhatatlanok lehetünk egy tudós szerint

Elpusztulhatnak-e a halhatatlan medúzák?

Bár a különleges képesség lehetővé teszi a megfiatalodást, de a természet nem teszi lehetővé a halál kijátszását. A medúzák, mint minden más állat, részét képezik a táplálékláncnak, így a teknősök és halak zsákmányai.

Ezért annak megértése, hogy ezek a fajok valódi ellenség nélkül meddig élhetnének, nem egyszerű feladat. A mélytengeri kutatások időigényesek és költségesek, a hosszú távú változások zavartalan megfigyelésébe a ragadozók mellett az emberi tevékenység is egyre inkább beavatkozik.

Erre talált megoldást egy japán tudós, aki már 30 éve tart fenn halhatatlan medúza populációt. A fajjal végzett munka rendkívül időigényes, mivel napi szinten kell etetni, gondozni és figyelni a kolóniát. Shin Kubota megfigyelései szerint a fogságban tartott medúzák 2 év alatt akár tízszer is megfiatalodnak.

dozsaben

Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tanulok, és aktív tagja vagyok egy szakkollégiumnak. Érdeklődési köröm széles skálán mozog: a nemzetközi gazdaságtantól a globális politikai folyamatokon át a politikai és társadalmi jelenségekig. A szerkesztőséghez 2023-ban csatlakoztam azzal a céllal, hogy közérthető, mégis mélyreható írásokon keresztül hozzam közelebb az összetettebb témákat az olvasókhoz.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian