A Deutsche Bank bejelentette, hogy minden új, 100 ezer eurót meghaladó betéti számlára is kiveti a negatív kamatlábat.
2014-ben az Európai Központi Bank belengette a negatív kamatláb ötletét. Azóta az egész eurózónában általánossá vált a negatív alapkamat, a bankok viszont eddig minden országban vonakodtak attól, hogy az ebből fakadó költségeiket áthárítsák az ügyfeleikre. Nem lehet ezen nagyon meglepődni, hiszen amint kivetné azt egy bank a magánbefektetőire, azonnal drasztikusan megcsappanna az ügyfelei száma. Normális ember nem tartaná bankban a pénzét, ha azért neki kell még fizetnie.
Az EKB kamatlábai azonban folyamatosan estek, így nem sok választása maradt a pénzintézeteknek. Vagy továbbra is lenyelik a költségeket vagy lépnek. Először kizárólag a vállalati ügyfelekre és a legnagyobb betétesekre hárították át a díjakat az európai bankok, miközben abban reménykedtek, hogy a kisebb magánbefektetők megúszhatják a fizetési kötelezettséget. Németországban viszont eljött az idő, a kisbefektetőknek is ki kell nyitniuk a pénztárcájukat.
A Deutsche Bank lép
A Deutsche Bank vezérigazgató-helyettese Karl von Rohr még tavaly azt nyilatkozta, hogy náluk is csak a vállalati ügyfeleknek és a nagy befektetőknek kell negatív kamatokra számítaniuk, mivel a pénzintézet már így is több milliárd eurót fizetett az EKB-nak az ott elhelyezett betétekért. Most viszont bejelentették, hogy a kisebb megtakarításokkal rendelkezőkre is lecsap a negatív kamatszint. A frankfurti székhelyű bank maga is komoly pénzügyi problémákkal küszködik, ezért nem ronthatja tovább amúgy is nehéz helyzetét.
A bank döntése értelmében 2020. május 18-tól a 100 ezer eurót meghaladó új számlákra is letéti díjat számolnak fel. A negatív betéti kamatláb -0,5% lesz.
Ezzel ugyan némi plusz pénzhez jut a közismert pénzintézet, új ügyfelekre azonban nem igazán számíthat. Ha más bankok még összeszorított fogakkal kitartanak és nem módosítják a bankbetétek feltételeit egyoldalúan, kizárt, hogy ügyfeleik egy olyan bankhoz fordulnának, ahol a pénzük nem gyarapszik, hanem fogy. Bár a jó hír az, hogy egyelőre a már meglévő kliensek betétszámlái után nem kell letéti díjat fizetni, de ki tudja, hogy ők is meddig vannak biztonságban.
Az európai bankok úsznak a pénzben
Mivel az EKB likviditási szökőárral árasztotta el az eurózónát, az európai bankok nem feltétlenül szorulnak rá további betétekre, legfőképpen a kisbefektetők pénzére nem (a 100 000 euró megtakarítás Németországban kisbefektetői pénznek számít). De akkor mihez kezdhetnek azok, akik inkább mellőznék a letéti díj fizetést? Az első opció az lehet, hogy kiveszik a pénzüket a bankból és széfben tárolják, amelyre Németországban már volt példa. Az EKB számított erre az alternatív megoldásra, erre válaszul néhány éve abbahagyta az 500 eurós bankjegy nyomtatását. Ha tehát valaki nem akar 200 eurós bankókból hegyet építeni, más lehetőség után kellene néznie. Ilyen alternatívák lehetnek az arany és a kriptovaluták.
>>>Válts stabilcoinokat a CoinCashnél! Kattints a részletekért!
A fizikai aranyvásárlás Németországban viszont elég problémássá vált idén januártól. 2000 eurós anonim aranyvásárlási limitet határoztak meg az országban. Ennek következtében a törvény életbelépése előtt, kígyózó sorok álltak az aranyat árusító üzleteknél. Ha valaki tehát névtelen maradna, de biztonságos helyen szeretné tárolni a pénzét felesleges költségek nélkül, nem marad más lehetősége, mint a decentralizált kriptovaluták, amikhez nem férhet hozzá sem az állam, sem az Európai Központi Bank.
Hungarian 