Sokunk számára ismerősen cseng a narratíva, mely szerint a gyakran szegénységgel, konfliktusokkal vagy elnyomással azonosított régiók a középkorban a társadalmi haladás, a morális fejlődés és a tudományos áttörések bölcsői voltak. Ez a széles körben elterjedt elképzelés azonban nem feltétlenül az elfeledett tények alapos kutatásán alapult, hanem sokkal inkább bizonytalan eredetű anekdotákon, félreértelmezett forrásokon, túlzó tudományos publikációkon és ellenőrizetlenül átvett újságcikkeken.
A történelem iránt érdeklődők körében valószínűleg sokan találkoztak már azokkal a meghökkentő állításokkal, amelyek szerint a középkori muszlim tudósok találták fel a tölcsért, a szitát vagy az enyvet, ők fedezték fel a mikroorganizmusokat, a bolygók elliptikus pályáját, sőt, a gravitációt vagy a helocentrikus világképet is jóval a nyugati tudósok előtt. A legextrémebb teóriák szerint Al-Battani már ezer évvel Einstein előtt felfedezte a relativitáselméletet, Al-Ghazali közvetlenül hatott Descartes filozófiájára, Darwin pedig X. századi arab gondolkodók munkáira támaszkodva dolgozta ki a evolúcióelméletet.
Egyetlen ember írta át a történelmet évtizedekre
Ennek a jelenségnek a legszembetűnőbb és legmegdöbbentőbb példája ahhoz a történelmi hamisításhoz kapcsolódik, amelyet egyetlen névtelen Wikipédia-szerkesztő hajtott végre az úgynevezett iszlám aranykor vívmányaival kapcsolatban. Ő egy Jagged_85 álnéven futó ügybuzgó, aki 2005 és 2012 között garázdálkodott a népszerű online enciklopédia hasábjain, mielőtt végleg lelepleződött és letiltották volna. Munkásságának 7 éve alatt több mint 87 ezer szerkesztést hajtott végre és cikkek ezreit módosította vagy hozta létre a Wikipédián.
Tevékenysége nyomán téves állítások százai kerültek be a köztudatba forrásként hivatkozva létező könyvekre és tanulmányokra, majd elterjedtek az interneten, végül pedig észrevétlenül beszivárogtak a professzionális akadémiai irodalomba is. A tudományos világ tagjai, gyanútlanul átvéve a Wikipédián olvasottakat, cikkeikben és könyveikben tényként kezdtek hivatkozni a hamisításokra, ezzel akaratlanul hitszegő hitelességet adva a koholt információknak.
Jagged_85 módszere rendkívül ravasz és nehezen kiszűrhető volt. Ritkán talált ki dolgokat a semmiből; majdnem minden állításához csatolt valamilyen valós forrásdokumentumot. A probléma az volt, hogy a hivatkozott szöveg szinte sosem tartalmazta azt, amit ő állított róla. Amikor például azt írta, hogy a muszlimok találták fel a tölcsért és a szitát, a megadott forrás valóban felsorolt ókori és középkori laboratóriumi eszközöket, köztük tölcséreket és szitákat. A forrás azonban sehol sem állította, hogy ezeket a muszlimok találták fel – sőt, megjegyezte, hogy a görögök és a rómaiak is használták már őket. Ezt a lényeges részletet a Wikipédia-bejegyzésből egyszerűen kihagyta.
Hasonló mintát követett a többi bejegyzés is. Egy kémiai eljárás leírását az eljárás feltalálásaként tálalta; egy középkori recept fordítását az anyag felfedezéseként tüntette fel; a korábbi ókori elődöket említő forrásokból pedig törölte a történelmi kontextust. Mivel a szerkesztések látszólag szakszerűnek tűntek és tele voltak lábjegyzetekkel, az átlagos olvasónak vagy a felületes kutatónak fel sem tűnt a csalás. Különösen azért nem, mert a felhasznált források többsége ritka, nehezen hozzáférhető vagy szakkönyvtárak mélyén rejtőző nyomtatott mű volt, amelyeket az internetes szerkesztők és a kényelmesebb kutatók képtelenek vagy inkább lusták voltak ellenőrizni.
Még a kutatót se érdekli az általa publikált anyag valóságtartalma
Ez rávilágít a modern tudományos és információáramlási rendszer egyik legnagyobb gyengeségére: a kutatók és az újságírók is hajlamosak a kényelmesebb utat választani. Sokkal egyszerűbb elolvasni egy Wikipédia-összefoglalót és átemelni annak hivatkozásjegyzékét, mint bemenni az egyetemi könyvtárba, kikérni a másodlagos forrásokat, vagy visszamenni a több száz éves elsődleges dokumentumokhoz. Így a hamisítások láncreakcióként terjedtek el.
A torzítás mértékét jól illusztrálja Salim Al-Hassani professzornak, a neves 1001 Inventions projekt alapítójának esete. A professzor 2004-es írásaiban még csupán részletesen leírta a középkori mechanikus szerkezetek működését, anélkül, hogy azokat abszolút történelmi elsőbbséggel ruházta volna fel. Miután 2007-ben Jagged_85 átírta a kapcsolódó Wikipédia-szócikkeket, és Al-Hassani korábbi munkájára hivatkozva világraszóló találmányokként írta le ezeket a szerkezeteket, maga a professzor is átvette az átfogalmazott narratívát későbbi kiadványaiban. Innentől kezdve a torzított tények megállíthatatlanul terjedtek tovább a múzeumi kiállításokon, tévéműsorokban és a nemzetközi sajtóban.
A félreértések a populáris kultúra legfelsőbb szintjeire is eljutottak. Újságírók írtak cikkeket a rangos lapokba a középkori mechanikai áttörésekről, elismert fizikusok és ismeretterjesztők idéztek tévesen középkori filozófusokat a lendület elvének felfedezőiként, a legnagyobb online könyváruházak pedig hibás leírásokkal árulták a klasszikus orvosi művek fordításait. Az olvasók és a szakemberek nyitottak voltak ezekre a történetekre, hiszen a mai nyugati társadalmakban kifejezetten népszerűvé és kívánatossá vált az iszlám világ történelmi és tudományos hozzájárulásának hangsúlyozása.
A Jagged_85-ügy rávilágít arra, hogy minimális elszántsággal és némi körmönfont munkával akár egyetlen ember is képes évekre vagy évtizedekre megmérgezni a globális tudásbázist. Bár a csalót végül leleplezték, az általa elültetett tévhitek önálló életre keltek, és ma is ott bujkálnak az egyetemi jegyzetekben, az ismeretterjesztő cikkekben és a mindennapi beszélgetésekben. És ki tudja, hány hasonló, még felderítetlen hamisítás formálja észrevétlenül azt, amit a világról és a történelemről igaznak vélünk.
