Január 1-jéhez képest csaknem 20%-ot esett a líra értéke, a törökök pedig egyértelmű válasszal reagáltak az eseményekre: az elmúlt két hétben csaknem 7 milliárd dollár értékben vásároltak fel aranytömböket. A lírába vetett hit már most zuhanórepülésben van az országban; ha ez így folytatódik, az az importra jelentősen támaszkodó Törökországban nagyon súlyos gazdasági következményeket vonhat maga után.
A törökök védik a megtakarításaikat, az országban egyre rosszabb az infláció
A török emberekben meg élesen él a legutóbbi valutakrízis emléke – érthető is, hiszen mindössze két éve volt, hogy utoljára aggódniuk kellett a török líra árfolyama miatt. A jelenlegi inflációt látva a legtöbben így nem is vacillálnak a döntéssel: ha lehet, a megtakarított török líráját mindenki aranyra és dollárra váltja. Az elmúlt három hétben kb. 15 milliárd dollár értékben növelték materiális javaikat a törökök; augusztusban volt olyan nap, hogy 10 perc lefolyása alatt nőtt 1 lírával (azaz jelenleg kb. 40 forinttal) az arany árfolyama.
És hiába van az arany árfolyama az egekben, a Reuters által megkeresett aranyárusok szerint régen volt ennél nagyobb a forgalom – és nem eladni jönnek az emberek az aranyékszereiket: mindenki venni akar. A Nagy Bazár egyik aranyárusa, Gunay Gunes azt is elmondta, hogy rengeteg olyan emberrel beszélt, akik már egyenesen azon gondolkoznak, eladják autójukat vagy ingatlanjukat, hogy abból is aranyat, illetve dollárt vegyenek.
Erdogan nem hisz a kamatlábemelésben – ez még fájhat a török lírának
S bár a törökök reakciója teljesen érthető, hiszen a világ számos másik pontján is az aranyhoz és az amerikai dollárhoz fordulnak az inflációtól való félelem közepette, Törökország gazdaságának ez a tendencia még nagyon komoly problémákat okozhat a közeli és távoli jövőben egyaránt. Az ország mindig is erősen az importra támaszkodott, ami a jelen helyzet mellett nemcsak, hogy további inflációval, hanem egy fizetésimérleg-válsággal is fenyegetheti az országot, és súlyosbíthatja a koronavírus miatt kialakult jelenlegi gazdasági problémákat.
A legtöbb elemző szerint a török vezetőség legjobb döntése a kamatlábemelés lehetne, mely bár lassítaná a gazdaság felépülését, de visszaállíthatná a törökök hitét a lírában és erősíthetné a központi bank függetlenségét. És bár Recep Tayyip Erdoğan török elnök még nem nyilatkozott az aranyvásárlás növekedéséről és az esetleges gazdaságpolitikai döntésekről, ő egyike azoknak, akik szerint pont a magas kamatláb az, ami inflációt okoz egy országban – így nagyon kérdéses, hogy jelenleg egyetért-e az elemzők és kereskedők kamatlábemelési véleményével.
