Az európai zombivállalatok száma eddig is növekedő pályán volt, de koronavírus okozta válság miatt még tovább nőhet a számuk.
De mik azok a zombivállalkozások?
Röviden azokat a vállalkozásokat nevezzük zombivállalkozásnak, amelyek hosszútávon képtelenek a gazdaságos működésre, mégsem szűnnek meg. Emellett fontos ismertetőjelük, hogy általában adósságaikat sem képesek törleszteni.
Magyarországon legutóbb az MNB 2019. júniusi inflációs jelentésébe kúsztak be, amiben egyértelműen növekvő tendenciát mutatott méretük még jóval a válság előtt.
Forrás: MNB
De máshol sem jobb a helyzet: Németország viszonylag jól tűrte a mostani gazdasági válságot, de még itt is körülbelül a vállalkozások egyhatoda, azaz 550 ezer vállalkozást lehet érintett a Creditreform szerint.
Miért van egyre több belőlük?
Felvetődik a kérdés, hogy ha nem képesek gazdaságosan működni ezek a vállalkozások, mért nem mennek csődbe. Ez alapvetően két fő okra vezethető vissza:
- A központi bankok olcsón hiteleznek: a központi bankok olyan alacsonyra állították a Európa-szerte a kamatlábakat, hogy még azok a cégek is képesek voltak kötvényeket kibocsátani vagy hitelt felvenni kedvező kamatlábakkal, amiknél reális esély volt arra, hogy nem fogják tudni törleszteni adósságaikat. Emellett sok zombi céget (főleg ha nagyok) kiment az állam, ha bajba kerülnek, akár többször is. Ilyent például a spanyol zöldenergia óriás, az Abengoa, amit öt év alatt háromszor kellett megmenteni.
- A rosszul tőkésített bankok előszeretettel szervezik át vagy görgetik előre a hiteleket. Ezügyben a mostani pandémia sem tett jót a piacnak: megnőtt a hitelezés, míg a bevételek elmaradnak – a meglévő zombik pedig nem csődöltek be, hanem kimentették őket vagy átszervezték adósságaikat.
Mit lehet tenni?
Egy brit think tank, az Onward azt javasolja, hogy konvertáljanak át minden olyan koronavírus miatt keletkezett adósságot, amit nem tudnak visszafizetni a vállalatok olyan hitelekké, amik bevétel-függőek: azaz csak akkor válik esedékessé a törlesztés, ha az adós vállalkozás elkezd profitot termelni. Cserébe a kölcsönadó (ez lehet a bank vagy pedig egyenesen a kormány) részesedést szerezne ezekben a vállalatokban.
Ezt a megoldást a briteknél több bankár és politikus is üdvözölte, köztük Howard Leigh lord, aki szerint ebben az ügyben mindenki nyertes, hiszen „Azzal, hogy a hitelfelvevő kkv-k részvényeikért cserébe kamatmentes likviditást kapnak, megszűnik az akadály növekedési potenciáljuk előtt, és a bankok számára is lehetővé válik a közép- és hosszú távú megtérülés.”
Mindennek természetesen az a veszélye – ha visszatekintünk a zombivállalatok definíciójára – hogy ezek a szívós, meghalni nem akaró, élőhalott vállalatok nem termelnek profitot – azaz megint könnyen bele lehet csúszni az adósságok átszervezésének ördögi körébe.
Persze ez nem azt jelenti, hogy teljesen haszontalanok a rövid távú mentőcsomagok válságos időkben – viszont arra nagyon figyelni kell, hogy ezek ne hosszú távú realitásként maradjanak velünk, egyre több zombit előidézve.
