A szélsőséges időjárási jelenségek 2020-ban 15 ezer ember életét követelték és 170 milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoztak, áll az ENSZ felmérésében. Legyen szó viharról, árvízről, vagy aszályról, előfordulásuk katasztrofális kimenetelű lehet mind az emberei életek, mind pedig a környezetünk szempontjából. Nemrégiben néhány klímatudományi szakértő nyilatkozott arról, vajon miért és mennyire „gyakoribbak az extrém időjárási viszonyok világszerte”. Lássuk, milyen következtetésre jutottak.
Mire számíthatunk?
Ugyan egyetlen extrém esemény sem tulajdonítható egyértelműen a klímaváltozásnak, az viszont tagadhatatlan tény, hogy a globális felmelegedés rendkívül befolyásolja a szélsőséges események előfordulásának gyakoriságát. Már évek óta tapasztaljuk, hogy kiszámíthatatlanul sűrűbbek az extrém időjárási jelenségek, avagy a nagyobb lélegzetvételű viharok, hurrikánok, hóviharok, aszályok, sőt a tornádók előfordulása is. Ez utóbbi éppen a napokban Csehországban csapott le, ahol kegyetlen pusztítást végzett.
Dr Geert Jan van Oldenborgh, a Holland Meteorológiai Intézet klímatudományának szakértője szerint a klímaváltozással egyidejűleg az „egyes időjárási események is egyre szélsőségesebbé válnak”. És sajnos Magyarország sincs teljes biztonságban, mivel a legtöbb klímamodell alapján hazánk éghajlata melegebbé és szárazabbá fog válni, valamint az árhullámok kialakulásának veszélye is növekedik.
A szélsőséges időjárás egyes formáit, többek között a tornádók megjelenését, egyelőre még lehetetlen előre megjósolni, mivel ezen természeti jelenségek kialakulásához nagyon sok mindennek kell egyszerre teljesülnie. A tornádók előfordulását még az Egyesült Államokban is, ahol gyakrabban csapnak le, csak nagyon nagy területre valószínűsítik, azonban pontosan megmondani, hol és mikor csapnak le, teljességgel lehetetlen. Azt viszont, Michael Wehner, az USA-ban székelő Lawrence Berkley intézet klimatológiai szakértője szerint már most kijelenthetjük, hogy „az extrém időjárási jelenségek bizonyos típusai már súlyosabbá váltak a globális felmelegedés miatt”.
Összességében tehát, a klímaváltozást figyelmen kívül hagyó környezeti és gazdasági forgatókönyv esetében a szélsőséges időjárási események, a kánikula, az aszályok és a rendkívüli esőzések egyre gyakoribbak lesznek. A hóviharok és a hurrikánok elviekben ritkábban fognak előfordulni, lefolyásuk azonban jóval intenzívebb és tartósabb lesz – bár ez az állítás még további felméréseket igényel.
