Ahogy Amerika és Joe Biden elnök egyre határozottabban lép fel a kínaiakkal szemben a hackertámadások és Hong Kong helyzete miatt, a kínai kormány nagy erőkkel próbálja bebizonyítani, hogy semmiféle emberi jogi visszaélés nem történik az országban. Ennek részeként az Associated Press újságíróit elsőként engedték be azokba a büntetés-végrehajtási központokba, ahol a becslések szerint több százezer őslakos ujgurt tartanak fogva „a terrorizmus elleni harc” jegyében.
Az AP újságírói elsőként kaptak meghívást egy ujgur börtönbe
Az AP munkatársai a dabancsengi Urumqi 3-as számú fogvatartási központba látogattak el még áprilisban elsőként a nyugati média tagjai közül. Ez a központ a legnagyobb ilyen nemcsak Kínában, de valószínűleg az egész világon is; összesen több, mint 890 000 m2-es területet foglal el. A kínai tisztviselők nem árulták el, hogy pontosan hány embert tartanak jelenleg fogva a központban, azonban az AP becslései és a műholdképek alapján csak itt nagyjából 10 ezer ember fogva tartása lehetséges. 2019-ben ráadásul csaknem egy mérföld hosszú sávban ki is bővítették a létesítményt.
És hogy milyen vádakkal tartják fogva itt a muszlim vallású ujgur kisebbség tagjait? A kínaiak szerint a terrorizmus elleni harc miatt, hiszen a szélsőséges ujgurok már több támadást is intéztek Hszincsiang tartományában. Ennek ellenére több nyugati médiaoldal is igencsak különböző képet festett le az elmúlt években az ujgorok helyzetéről. Voltak olyan ujgurok, akiknek a legnagyobb bűne az volt, hogy vallásos összejöveteleken vettek részt, vagy hogy éppen külföldre utaztak. Az ügy még sötétebbre fordul, ha az ujgorok helyzetével foglalkozó coloradói professzor, Darren Byler szavait is figyelembe vesszük.
„A rendőrállamból a tömeges bebörtönzés államába léptek át. Több százezren tűntek el,” mondta Byler. „A normális viselkedést kriminalizálják.”
A kínaiak szerint már nincsenek átnevelő táborok, csak a bemutatott börtönök
2019-ben komoly negatív visszhangot, és ennek következményeként szankciókat hozott el, amikor fény derült az ún. internáló és átnevelő táborokra, melyekben több ezer ujgurt tartottak fogva a kínaiak. A vádakat Kína először letagadta, majd aztán beismerte, hogy bár léteztek ezek az intézmények korábban, mára már megszűntek. Az AP mostani látogatása igazolja, hogy néhányat valóban bezártak. Azonban a legtöbb esetben ezeket szimplán büntetés-végrehajtási központokká alakították át. Több bizonyíték is arra mutat, hogy maga a most meglátogatott 3-as számú létesítmény is internáló tábor volt.
Mindezek ellenére az egyik helyi hivatalnok szerint „semmilyen kapcsolat nem volt a fogvatartási központok és az átnevelő intézetek között”. Azt is gyorsan hozzátette, hogy a 3-as számú létesítmény is bizonyíték arra, hogy Kína elkötelezett a jogállamiság iránt, hiszen a fogvatartottaknak meleg ételhez, mozgási lehetőségekhez, jogi tanácsadáshoz és televíziós oktatáshoz is van hozzáférése. Utóbbi segítségével természetesen elkövetett bűneikkel kapcsolatban oktatják őket. De a mozgás lehetősége is kérdésesnek tűnik, hiszen az AP jelentése szerint zsúfolt padokon kellett az ujguroknak helyet foglalnia a látogatásuk során.
Az AP munkatársainak meghívása is mutatja, hogy Kína egyértelműen csitítani próbálja az emberi jogi visszaélések és az ujgur helyzet körüli médiafigyelmet. Eközben azonban a stratégiai szempontból nagyon fontos Hszincsiang tartomány felett is meg akarják tartani az uralmat. A tartomány ugyanis amellett, hogy nagyon gazdag kőolajban és földgázban is, a Kína által meghirdetett „Egy övezet, egy út” program egyik kulcsfontosságú helyszíne.
Ha pedig ehhez több százezer (vagy akár több millió) embert kell mondvacsinált vádakkal fogva tartania, akkor láthatólag az sem okoz problémát az országnak.
