Frances Haugen, korábbi Facebook alkalmazott több ezer oldalnyi belső dokumentummal demonstrálja, hogy a vállalat miként suvickolja el még a saját kutatásait is arról, mennyire káros a vállalat a társadalom számára. Például azt, hogy milyen káros is az Instagram a tizenéves kamaszlányok testképére.
Frances Haugen 2019-ben csatlakozott a Facebookhoz, a 37 éves iowai nő korábban a Pinterestnél és a Google-nál dolgozott, informatikai és közgazdász diplomáját a Harvardon szerezte. Mielőtt idén májusban otthagyta közösségi óriást, több tízezer oldalnyi belső kutatási anyagot másolt le annak érdekében, hogy senki se kérdőjelezhesse meg azok valódiságát. A dokumentumokból kiderül, a Facebook folyton-folyvást a saját profitját előrébbvalónak ítéli, mint a közjó és a társadalmi béke megőrzését.
Például néhány héttel ezelőtt nagy sajtóvisszhangot kapott a vállalat azon tanulmánya, ami a serdülők pszichológiai károsodásáról ír, miután a cég két évvel ezelőtti kutatása arra a következtetésre jutott, hogy az Instagram súlyosbítja „minden harmadik tizenéves lány testképproblémáját”. A Facebook az eredmény után döntött úgy, hogy nem teszi azokat publikussá. Szerencsére Frances Haugen másolatot készített erről a tanulmányról is és a Wall Street Journal leközölte.
Kapcsolódó: A BitcoinBázis oldalát letiltja a Facebook, Gattyán György nevével futó bitcoin átverést enged
Vasárnap a CBS „60 perc” címú interjúműsorának volt a vendége. Itt nemcsak arról beszélt, hogy miért fedte fel kilétét, hanem azt is tudatta, hogy kedden a szenátusban lesz egy meghallgatása, ahol felfedi a dokumentok teljes tartalmát. Szerinte a társaság fenyegetést jelent a világra bemutatva milyen stratégiai döntések hozták őt akaratlanul is olyan helyzetbe, hogy megbizonyosodjon róla, hogy a Facebook/WhatsApp/ Instagramm/Messenger képes befolyásolni nemcsak a felhasználók mentális egészségét, de a világ társadalmainak stabilitását is.
Frances Haugen a Facebooknál a „Civic Integrity” nevű osztályon dolgozott, amelynek a társadalmi stabilitás esetleges károsodásával kellett volna foglalkoznia – ám nem sokkal a tavalyi amerikai választások után feloszlatták. Az indok osztálya felszámolására az volt, hogy a vállalat már nem látott okot arra, hogy a feladatot továbbra is előnyben részesítse. Kijelenti az interjú során, hogy 2019-ben még, mikor csatalkozott a Facebookhoz, úgy volt, hogy minden érintett osztályba integrálják a hatáskörét. Haugen arról is beszámolt, hogy az amerikai választások előtt némileg enyhült a tény, hogy a Facebook algoritmusa a felhasználók falán előnyben részesíti a meglepő, izgalmas, felháborító posztokat annak érdekében, hogy növeljék az oldalon tartózkodás hosszát és ezáltal a hirdetési bevételeket, ám nem hosszú távon: „Számomra úgy tűnt, mint a demokrácia elleni csalás.”
Haugen szerint a Facebook egy „erkölcsi csőd”, és következtetése, hogy a közösségi médiák, beleértve az összes felhasználói adatokon parazitaként lebzselő vállalatot szigorú szabályozásnak kell alávetni.
A publikálás idején a Facebook éppenséggel nem elérhető.
Ez a cikk is érdekelhet: Sharenting: gyermekek a közösségi médiában, na ez nem jelent semmi jót
