Minszk régóta várt alkotmányos reformja nagy változásokat sejtet az ország külpolitikájában.
Fehéroroszország nyilvánosságra hozta új alkotmánytervezetét, amely megnyitja annak lehetőségét, hogy az ország nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén, emellett lehetővé teszi, hogy a veterán vezető, Alekszandr Lukasenko 2035-ig hivatalban maradhasson.
A változtatásokat, amelyeket a tavalyi vitatott elnökválasztást követő zavargások nyomán ígértek, hétfőn tették közzé nyilvános vitára.
A javasolt változtatások között szerepel a jelenlegi alkotmány azon passzusa, amely előírja, hogy az országnak távol kell tartania magát a nagyobb geopolitikai konfliktusoktól. A hatályos, legutóbb 2004-ben módosított változat szerint Fehéroroszország „arra törekszik, hogy területét atomfegyvermentes övezetnek, az államot pedig – semlegesnek” tekintse. A legutóbbi tervezetben azonban ezt a szakaszt egy olyan ígéret váltotta fel, amely azt sejteti, hogy Minszk engedélyezheti atomfegyverek telepítését határain belül.
Ezen túlmenően, ha elfogadják, az új alkotmány korlátozza az elnökök hivatali idejét, és két ötéves időtartamra korlátozza azt. A szöveg egy záradéka azonban kimondja, hogy ez csak az „újonnan megválasztott elnökökre” vonatkozik, ami lehetővé tenné, hogy Lukasenko még egy évtizedig hivatalban maradhasson, miután jelenlegi hivatali ideje 2025-ben lejár. Lukasenko több mint 27 éve kormányozza a kelet-európai országot.
A nyilvános konzultáció tárgyát képező módosítások szigorítják az ország elnökévé választani kívánt fehérorosz állampolgárokkal szemben támasztott követelményeket, 35-ről 40 évre emelve a minimális életkort, valamint 10 évről 20 évre növelve a választások előtt az állandó lakhelyen töltött időszakot.
Azok a személyek, akik kettős állampolgársággal vagy külföldi tartózkodási engedéllyel rendelkeznek vagy rendelkeztek, nem indulhatnak a választáson. A dokumentumtervezet mentelmi jogot ad a volt elnökök számára is, és biztosítja számukra az élethosszig tartó szenátorrá válás lehetőségét.
Számos ellenzéki személyiség azonban azt állította, hogy a változtatások nem többek, mint késleltetési taktika, amelynek célja, hogy megvédje Lukasenkót a lemondásra irányuló felhívásoktól, miután a tavaly nyári választásokon a szavazatok mintegy 80%-ával őt hirdették ki győztesnek. Az ellenzék és számos nemzetközi megfigyelő ragaszkodik ahhoz, hogy a választást manipulálták.
A nyilvános vitát és az esetleges módosításokat követően a változtatásokat népszavazásra bocsátják, amelyet várhatóan jövő év februárjában tartanak. A módosításoknak a választópolgárok több mint 50%-ának támogatását kell elnyerniük, és az állampolgárok legalább felének el kell mennie szavazni.
