A Világ Aranytanácsának (WGC) december végi jelentése szerint a központi bankok trezorjaiban őrzött arany súlya 31 év után először újra elérte a 36 000 tonnát. Csak az elmúlt 10 évben a jegybankok mintegy 4500 tonnát helyeztek letétbe.
A WGC jelentésében megjegyzi, hogy a 31 éves csúcs gyaníthatóan a világ tartalékvalutájának, az amerikai dollárnak abszolút viszonylatban vett elértéktelenedéséhez köthető, miután a Federal Reserve fennállása során még soha nem eszközölt mennyiségi lazításba kezdett 2020-ban és több billió dollárt pumpált a pénzpiacokra a pandémia okozta gazdasági károk enyhítése ürügyén.
A jelentés külön kiemeli Lengyelországot, ami 2019-ben 100 tonna aranyat vásárolt, illetve szállíttatott haza a Bank of England széfjeiből. Adam Glapinski a lengyel központi bank elnöke akkor megjegyezte, hogy az aranypiacoknak nincsen közvetlen kapcsolata a nemzet gazdaságával és ezért megfelelő eszköz a globális gazdasági zavarok kivédésre. Az intézményi aranyfelvásárlás 2021-ben se lankadt, különösen a fejlődő országokban: Thaiföld 90 tonna, India 70 tonna, míg Brazília 60 tonna aranyat vásárolt az első kilenc hónapban.
Ellentétben az Egyesült Államok államkötvényeivel és egyéb dollárban denominált befektési eszközzel, az arany nem kamatozik. 2021-ben a Magyar Nemzeti Bank is az aranyletét megháromszorozása mellett döntött 94.5 tonnára emelve a teljes készletet a hitel- és partnerkockázatoktól való mentességre hivatkozva.
Az utóbbi hónapokban a volatilis fizetőeszközzel rendelkező országok a legnagyobb vásárlók, különösen a limitált gazdasági mérettel rendelkező kelet-európai és posztszovjet országok jegybankjai. Mint amilyen a napokban tüntetésekkel szembesülő Kazahsztán is, ami a tenge elértéktelenedését kompenzálandó, 60% fölé emelte az arany és devizatartalékát.
Hungarian